Többed alkalommal költöttem immár a készpénzellenes mozgalom aberrációját leleplező írásokat, melyekkel hathatósan megcáfoltam a digitális fizetőeszközök és tranzakciók biztonságosságának, gazdaságélénkítő és fehérítő hatásának szánalmas propagandadumáit. A legelső ilyesféle esszét 2022 novemberében költöttem, amikor első ízben érkeztek be a központi bankok által kiállított digitális pénzek (CBDC) bukásáról értekező információk.
Azóta sem állt helyre a totalitárius központi ellenőrzést lehetővé tevő számlapénzek renoméja, sőt mi több, a 2023-as tömeges számlazárolások és a CBDC-ket eleddig bevezető három állam (Nigéria, Jamaica, Bahamák) gazdasági összeomlásának ténye is napvilágra jutott.
Kiderült, hogy a digitális tranzakciókra vonatkozó kígyónyelvű ígérvények mindegyike vérmes hazugság. A számlapénzek egyáltalán nem biztonságosak, mivel milliószám lehetséges azokat akár egyazon időben meghackelni és eltéríteni. Nem szabnak gátat a fekete gazdaság terjedésének, sőt, ezek segítségével játszi könnyedséggel finanszírozható akár bársonyszékből is a terrorizmus. Svédországban kifejezetten a belföldön fejlesztett azonnali tranzakciós rendszer végett burjánzott el a szervezett bűnözés és vált az ország maffiózók játszóterévé.
Kizárólag az ártatlan, keményen dolgozó, viszont a karhatalmi ármánykodásoknak hála mélyszegénységben tengődő és fizetésképtelen zsellérekre vethetők ki nyakló nélkül a példastatuálási célzattal indított inkasszók, míg a bűnözők korlátlan szabadságot nyernek a karhatalom kijátszására digitális pénzeknek hála.
Kiderült hát ezen valutákról, ahogy a készpénzpárti mozgalom aktivistái előre jelezték, hogy egyetlen és kizárólagos céljuk a totalitárius központi kontroll megvalósítása, miközben sem biztonságot, sem a bűnözés visszaszorítását nem képesek garantálni. Sőt mi több, a CBDC-k a totális gazdasági összeomlás melegágyai lettek. Lásd a már emlegetett Nigéria példáját, ahol az eNaira bevezetését követő két esztendőn belül az eredeti naira árfolyama 250 százalékos inflációnak örvendhetett, az ország GDP-je pedig 15 százalékot zuhant.
Itt tartottunk 2024 nyarán, amikor a legutolsó, digitális pénzek bukásáról szóló értekezésem napvilágot látott. Azóta tudósítottam még Svédország terrorista bűnbarlanggá transzformálódásáról, amely folyamat közvetlen kiváltó oka, mint kiderült hogyhogynem a készpénzmentes kereskedelem erőszakolása.
Az alábbi bekezdésekben összegzem a számlapénzek, online tranzakciók és központi banki digitális valuták bevezetésének következményeit és az azokból levonható nyilvánvaló és racionális tanulságokat.
Indítsuk a sort Nigériával, amely ország a maga 250 milliós populációjával a globális világ legnagyobb terjedelmű kísérleti egértelepévé vált a „feketegazdaság melegágya” készpénz démonizálásának és gazdasági életből való kiszorításának.
Már a kezdetek kezdetén jósolni lehetett a biztos bukást, mivel egészen hihetetlen „intellektuális teljesítményről” bizonyságot téve a nigériai központi bank azóta (terrorizmus finanszírozásáért) bebörtönzött vezetője úgy kívánta a maga ócska eNairáját átütni a komplett népesség feje fölött, hogy annak becsléstől függően 65-80 százaléka nem birtokolt a tranzakciók végrehajtásához nélkülözhetetlen okostelefont.
A transzformáció „ösztönzése érdekében” a kézzel fogható nairát folyamatos kivonásokkal sújtotta, mígnem úgy összement a hozzáférhető készpénz mennyisége, hogy az emberek nem tudták többé létszükségleteiket megfizetni. A készpénz kivonása így a fekete gazdaság elburjánzását hozta magával, hiszen az emberek nem tehetik meg, hogy ne szerezzenek valahogy élelmiszert a háztartásaikba. Ahonnan tehát a készpénz elszivárgott, oda visszatért a hagyományos rabszolgatartás és csicskáztatás, a semmire is éppen csak elég alamizsnáért cserébe. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a létfenntartás esélyéből önhatalmúlag és terrorisztikusan kizárt munkások ha akartak sem tudtak volna innentől okostelefont vásárolni.
Míg a központi bank 1,3 billió papír alapú nairát vont ki a gazdaságból, mindezen hiányt kevesebb mint 4 milliárd eNeira tokennel helyettesítette, tehát a kényszerített átállás nyilvánvaló célja volt az emberek pénztől való totális megfosztatása, tökéletes megfeleléssel a „semmid nem lesz, és boldog leszel” agendának.
Hát, az emberek bár kisemmizésre kerültek, boldogok nem lettek tőle, az hótbiztos. A készpénz kvázi megszüntetését követően a tüntetők tucatszám rabolták ki vagy égették porig a helyi bankokat. Nem a készpénz miatt tehát, hanem annak hiányáért.
Akik mégis naivan belezombultak az eNaira alanyi jogú elfogadásába, mely akciót az állam némi ajándék kezdőtőkével honorálta, azok meglepetten konstatálták, hogy az országon belül szinte nem létezik termék vagy szolgáltatás, amelyekért ezekkel a fiktív számjegyekkel fizetni lehetne. Az eNaira adoptációja bevezetése első esztendejét követően nem érte el az 1 százalékot sem, azóta 2024 nyaráig bezárólag különféle pszichológiai trükkökkel rá lehetett venni mintegy 17 millió embert az app telepítésére, vagyis a teljes lakosság nem egészen 7 százalékát.
Mindezen eredmény mellett az eNaira használata a büszkeségre semmiféle indokot nem nyújtó hivatalos „sikerpropagandánál” is jóval siralmasabb képet mutat, mert a lakosság többsége az app feltelepítését követően egyetlen tranzakciót sem bonyolít eNairával – kizárólag azért vállalták a látszólagos adoptációt, hogy azt a néhány dollár értékű belépési bónuszt megkaphassák.
Az IMF jelentése szerint, mely háttérhatalmi szervezet a kezdetektől végigkísérte a nigériai digitális pénz bevezetését, 2023 nyaráig az eNaira applikációt letöltők 2 százaléka használta azt tranzakciók végrehajtására. Az összes regisztrált ügyfél által végzett befizetgetések átlagos mennyisége pedig kevesebb, mint 1(!) volt.
Mivel az IMF agenda nem engedi meg a diktatórikus eszköz bevezetésének lefújását, a soha nem látott gazdasági kárt és mélyszegénységet előidéző valutát nem vonják ki a forgalomból, ehelyett alaposan áttervezvén újból megkísérelnék elterjeszteni azt. Bizonyára túl sokan maradtak életben az első kísérlet után. Ezt a 2.0-ás változatot valamilyen úton-módon a bankszámla és internet-hozzáférés nélküli népességre is kiterjesztenék, viszont okostelefon birtoklása továbbra is feltétel marad.
Ugyanakkor a nigériai központi bank új elnökének, Olayemi Cardoso-nak más tervei vannak. Szerinte a digitális valutáknak abszolúte semmi jövőjük nincsen, s a gazdaság megmentése érdekében érdemes volta az egész kísérletet lefújni. Ő maga a bukott valutát beolvasztaná a cNGN nevű, magánkezdeményezésből létrejött kriptovalutába, melynek mozgását a központi bank helyett fintech cégek kontrollálják – ugyanakkor annak létrejötte megfelel az ország pénzügyi szabályozásainak.
A COVID-karantén óta a komplett afrikai kontinens éppen csak éledező gazdasága hátraarcot vágott. Nigéria kormánya immár 22%-osra növelt jegybanki alapkamatok mellett sem képes magához vonzani a pénzügyi befektetőket. 2019-ben az Afrikai Fejlesztési Bank még a kontinens mesés gazdasági fejlődéséről regélt ódákat, 2022-re viszont már nyilvánvalóvá lett a régió felemelkedésének kudarca.
A fatális összeomlásért nem kizárólag a COVID-káoszt kiaknázó pártállami ármánykodások okolhatók, de maguk a „járvány elleni intézkedések” is. Elegendő a „járvány” szócska helyébe a „lakosság” kifejezést biggyesztenünk, s máris köntörfalazás nélkül kibukik a mezítelen valóság.
Az eNaira bevezetését megelőzően már 2020 áprilisában összeomlott Nigéria gazdasága, amikor a hirtelen jött kereslet-zuhanásnak köszönhetően az olaj ára lejtmenetbe kapcsolt. A földbe állt olaj-kereskedelem akkora lyukat ütött az állami büdzsén, hogy 3,4 milliárd dollár IMF hitellel volt szükséges azt befoltozni. Mindezen válságot tetézte a nigériai lakosság 2010-es „mesés felemelkedésének” évtizedében keletkezett eladósodása, mely folyamat karöltve a COVID-sokkal és a digitális valuta népességre erőszakolásával két évtized gazdasági fejlődését semmisítette meg alig két esztendő leforgása alatt.
Mindezek mellett a 2021-ben leváltott előző kormány nem képes elszámolni több milliárd dollár értékű felemésztett ingyen pénzzel, melyet a lakossági stimulus ürügyén nyomtatgattak ki az ország olajiparát és pénzügyi hálózatát uraló oligarcháknak.
Ahogy nyugaton, úgy a Nigériában elharapódzó infláció gyökéroka szintén az, hogy a gazdagok az elérhető összes terméket, ingatlant és szükségleti cikket elorozzák a szegények elől, totál kisemmizvén őket, miközben azok zsebébe a megtévesztő propaganda-szólamokon felül az égvilágon semmi nem jutott.
Ez a következménye annak, ha az emberek a hatalom szavára hallgatnak, akik szerint a készpénzhasználat kényelmetlensége, tárolásának magas költsége és a fekete gazdaság elburjánzása végett szükséges azt leváltani egy totalitárius kontroll alá helyezett jelrendszerre. Amelynek használata roppant kényelmetlen és praktikátlan, kifejlesztésük és elterjesztésük kísérlete komplett nemzetgazdaságokat dönt romba, bevezetésük pedig elősegíti a fekete gazdaság soha nem látott elburjánzását.
Mindezek tényállítások legkiválóbb bizonyságául Svédország példázata szolgál, aminek egy egész világon csodaszámba menő azonnali utalási rendszere, a BankID operál. Ennek 2001-es bevezetése másfél-két évtizeddel megelőzte a többi ország hasonszőrű utalási szisztémájának elterjesztését.
Ez a tranzakciós protokoll a kiváltó oka annak, hogy 2023-ra Svédország az európai terrorizmus, illegális ügyletek és bandaháborúk multikulturális olvasztótégelyévé vált.
Hatósági jelentések szerint a BankID rendszernek hála 2023-ban 1,2 milliárd svéd korona került csalók és bűnözők kezére. Az illegális ügyletek fatális elburjánzása kétféle tevékenységnek köszönhető: a digitális tranzakciók hackerek és kémprogramok általi eltérítésének, illetve a gyakran fegyveres akciót is magukkal vonó rabló-gyilkoló cselekményeknek.
Az országba betelepült bűnbandák által gründolt fegyveres milíciák az online fizetéseknek hála ruházhattak be játszi könnyedséggel a kábítószer-terjesztésbe és lőfegyverek, illetve robbanószerek beszerzésébe. Még a pitiáner csalók is rendkívül jól járnak a svéd digitális fizetési szisztémával, mivel az abban megbúvó strukturális gyengeségeknek és biztonsági rések sokaságának hála a szervezett bűnözés Szilícium-völgye épülhetett ki a svéd földön, amely bűnbandák tevékenységei a fegyveres rablásoktól és gyilkosságoktól a photoshoppolt igazolványokkal megfejt állami segélyrendszerig a financiális csalások széles skáláját nyújtja.
Svédország elestét és bűnözésnek való védtelen kitettségét a készpénzellenes szólamok hívták be az éterbe még a 90-es években, amikor a bankfiók-rablások felfutása igencsak erőteljes lendületet vett. Az azonnali átutalási rendszer kifejlesztésében szerepet játszó pénzintézeti aspiránsok kifejezetten ama célból hozták azt létre, hogy a fizetés folyamata még egy köteg bankó átnyújtásánál is kényelmesebb és sebesebb akció lehessen. E koncepcionális bakinak hála az utalások a tranzakciók digitális aláírásának pillanatában sikerrel végrehajtottnak számítanak, amelyek visszavonására ezt követően nincs többé mód.
Bár a szolgáltatás a 2010-es években az okostelefonok elburjánzásának hála újabb biztonsági rétegekkel bővült az arc -és retinaszkennelés bevezetésével, mindezek végül elégteleneknek bizonyultak az oly áhított tökéletes biztonság abszolválásához. Az emberek biometrikus adatai – ahogy azt a 815 millió meghackelt indiai polgár mintáján megláthattuk – játszi könnyedséggel nyúlhatók és másolhatók le nem kívánt tranzakciók végrehajtásához.
Ugyanebben az évtizedben a svéd központi bank propagandája már tökéletes egyenlőségjelet volt képes tenni a készpénzhasználat és a bűnöző életmód választása között, ezért aki nem szeretett volna a társadalom kitaszított páriájává válni, tökéletes ártatlansága ellenére is kénytelen volt a banki utalások kizárólagosságát „szabadon” választani.
2023-ra a svéd készpénzhasználat mértéke 8 százalékra szorult vissza, miközben a digitális tranzakcióknak hála egyre jövedelmezőbbé lett fegyveres rablások és gyilkosságok mértéke egy évtized leforgásán belül megtriplázódott. Ugyanebben az évben a svéd központi bank szóvivője igazán bizarr apológia mentén ismerte el a digitális tranzakciók biztonságának, kényelmének és fekete ügyletektől való patyolati tisztaságának totális hazugságát:
Világosan ki kell jelentenünk, hogy mai napig élnek köztünk becsületes készpénzhasználó emberek.
Legutolsó boncalanyunknak a Jamaica központi bankja által kiállított JAM-DEX digitális valuta maradt, mely a CBDC-kísérletek eleddig legfrissebbjeként 2022 júliusában rajtolt el, majd fúródott azonnali hatállyal a földbe.
Már egy évvel annak beharangozása után kénytelen volt a Bank of Jamaica (BOJ) a JAM-DEX kudarcát elismerni, miután annak adoptációs rátája 230 millió jamaicai dollár összértékű tranzakciók foganatosítására bizonyult elegendőnek, ami Jamaica elektronikus kereskedelmi tranzakcióinak 0,01 százalékát jelenti.
Miután a csúfos bukás cáfolhatatlan ténye napvilágra került, a fiaskó nyomán kelt BOJ-jelentés szerint elsők közt lenni a világban olyan egyedi kihívások sokaságát keletkezteti, melyek hathatós kezeléséhez nem létezik jól bejáratott sikerrecept, továbbá minden sikerrel korrigált probléma újabb hibák és hiányosságok sorát tárja a felszínre.
Mindezen szánalom-apológia homlokegyenest ellentétben áll Andrew Holness miniszterelnök 2022 nyarán tett eufórisztikus propaganda-szólamaival, melyek a jamaicai gazdaság villámgyors transzformációját ígérték egy teljes mértékben digitalizált gazdaság felé. Mindehhez a lakosságot eddigre el is látták a sikeres transzformáció levezénylését elősegítő digitális állampolgársággal, időközben pedig a komplett állami adminisztráció is elköltözött a kormányablakok steril és dohos világából a felhőszférába.
Az elnök vágyképe szerint az MI kontrollálta digitális világunkban hajdanvolt primitív korok letűnt barbár szokásává válik majd a készpénzhasználat, és az emberek elképzelni sem tudják majd, hogyan voltak képesek elődeik ennyire kényelmetlen és használhatatlan tárgyak által életben maradni?
Holness rekord idő leforgásán belül volt kénytelen visszavonni monológját, akkora támadásokat kapott a néptől ostoba kijelentéseiért cserébe. A központi bank viszont nemhogy nem vett vissza az általa keltett förtelem ricsajból, de egyenesen csutkára tekerte a készpénzellenes propaganda hangerejét. Ők immár kizárólag bankkártyákat, hitelkártyákat, digitális pénztárcákat és CBDC-t akartak látni a gazdaságban, a készpénzt pedig egyszer s mindenkorra száműzni a létezés dimenziójából.
Pökhendiségük következménye az lett, hogy a lakosság egy emberként utasította el a rá erőszakolt újvilágrend-szisztémát. Szinte rögvest átlátták, ahogy a készpénzes „fekete gazdaság” meséjének leple mögött akaratlanul is nemi szervet villant a digitális transzformáció valós, tényszerű indítéka: az emberiség szabadulhatatlan központi diktatúrába szorításának szándéka.
S ez még hagyján: a bankszektor saját egzisztenciája elleni támadásként vette, amikor az országban eleve kisebbséget alkotó bankszámla-tulajdonosok százezreit a központi bank által kiállított digitális pénztárca nyitása felé terelte az állam. Ezért 19 hónappal a JAM-DEX bevezetése után is mindössze egyetlen bank, a National Commercial Bank of Jamaica (NCB) hajlandó JAM-DEX tranzakciók adminisztrációjára.
Az adoptáció tempójának fellendítése érdekében Jamaica kormánya többféle incentívát is pakolt a JAM-DEX mögé, melyek gyakorlatilag nulla hatásfokkal csábították az embereket a láthatatlan virtuális kelepcébe. A fiktív valutát befogadó kiskereskedőket azonnali pénzjutalommal illette, a magánszemélyeket pedig törzsvásárlói programokhoz hasonló pontrendszer jutalmazza, mely gyűjtött pontok aztán különféle kedvezményekre, vagy akár vásárlásokat követő pénzvisszatérítésre válthatók.
Hála az égnek a lakosság tökéletesen átlát a készpénzt démonizáló mesék ködfátylán és világosan érzékeli, mire megy ki valójában a digitális diktatúra forszírozói részéről a játék.
