A kapitalisták elmúlt évtizedben dívó „kedves” szokása, hogy a kapitalizmust rendre kommunizmusnak nevezik, amikor a rendszer működésének nyilvánvaló következményeiről valami igazán abszurd magyarázattal szükséges terelniük a szót.
Persze Göbbels óta jól tudjuk, hogy a rendszerpropaganda leghatásosabb módozata, ha rendre ugyanazokkal vádoljuk ellenfeleinket, amiket mi magunk művelünk. Így vált lehetségessé a globalista-vadkapitalista think tank-ek boszorkánykonyhájából előmászó nagy újraindítás, ismertebb nevén „Great Reset” agendájának kommunistaként bélyegzése. Amíg a lobotomizált agyú kapitalizmus-rajongók szocializmust óbégatván küzdenek jégen vergődő malacok módjára az államista beavatkozások ellen, aközben az általuk istenekként imádott szabad piaci idoljaik az önálló létjogosultságunkat felszámoló technológiai eszközök tömegével férkőznek be előbb az utcákra, majd hálószobáinkba, végül a saját elménkbe.
Musk a katasztrofális eredményekkel végződő majomkísérletek ellenére immár erőteljesen presszionálja a maga kis Neuralinkjét emberi elmék sokaságába, hogy aztán az úgymond kritikus felhasználói bázis abszolválását követően immár élő ember ne maradhasson a Földön, aki nem az ő fejbe plántált algoritmikus-istenségének utasításait követi éjt nappallá téve.
Ennél is veszedelmesebb eszköz fortyog Mark Zuckerberg boszorkánykonyhájában, ki a befürdött Metaverzum és kihalófélben lévő Facebook után immár saját fejünkön keresztül kontrollálná a mi napi szintű életvitelünket.
Az ő birtokát képező Meta Platforms része hosszú évek óta az Oculus nevű, VR-headseteket gyártó vállalat, melynek nemrég bemutatott szemüveg-prototípusa összekötvén magát a Meta mesterségesintelligencia-szerverfarmjával saját magunkat s velünk együtt minden embertársunkat a központi (de facto egyszemélyi) érdekeknek megfelelő valóság-percepció bűvkörébe vonzana.
Ezekbe az AI-szemüvegekbe beépítvén érkezne egy nagyfelbontású kamera, mikrofon, wifi jeladó és egy interfész Zuckerberg saját háztáji mesterségesintelligencia-hálózatához. Miközben az utcán téblábolunk, a szemüveg becses személyünk látóterébe kerülő minden harmadik személyről a maga arcfelismerő algoritmusa által tökéletes precizitású profilt készít azok múltbeli nyilvános felvételei és Facebook-on közzé tett személyi adatai, illetve bejegyzései kombinációja nyomán.
Mivel e termék széles körű elterjesztése esetén gyakorlatilag nem létezik majd nap, amikor ne valaki szemüvegének hatókörében mozognánk, a rendszer napi szintű kontroll alá helyezheti mozgásunkat, tevékenységünket, szabvány életvitelünket.
A Zuckerberg által gondosan előkészített csapdának hála az abszolút többség nyilván nem fog küzdeni a minden idők legtotalitáriusabb diktatúrája ellen, ehelyett ők maguk is beszereznek egy ilyen szemüveget, hogy kifürkészhessék mások gondolatait, ellenőrizhessék a velük szembejövők személyiségét és azonosíthassák azok szándékait a velük való beszédbe elegyedés előtt.
E szemüveg természetesen a soha nem tapasztalt kényelem és bennünket szinte isteni kvalitásokkal felruházó (nyilván előfizetéses) szolgáltatások ígérvényeivel csalogat be minket a kelepcébe.
Meg van írva bizonyos igencsak népszerű mesekönyvben, hogy az egyébként techmágusok által rendre eltagadott Isten prófétái „mindenféle nyelveken beszélnek” a megtérítendő személyek hathatós megszólítása érdekében. Zuck pedig szóról szóra ugyanezt ígéri részünkre: a VR-szemüveg vásárlói a világ összes nyelvén beszélni fognak, mivel az AI-fordítószoftver képes valós időben tolmácsolni a különféle nyelveken szóló emberek mondatait.
Napi 24 órás önkéntes megfigyelés alatt tengődvén beleringathatjuk magunkat a totális biztonság illúziójába, hiszen kamerák sokaságának kereszttüzében nyilván senki nem merészel majd erőszakkal ránk támadni, vagy sértegető mondatokat felénk eregetni, mivel az ilyesféle akciók nyilván súlyos pontlevonásokat vonnak magukkal a renitenskedők szociáliskredit-kartonján.
Ugyanezen szemüveg az emberi interakciók valós idejű elemzésével és kontrolljával fülünkbe súghatja az elcsábítandó lány bugyijának levarázslásához az ő személyiségprofilja szerint legműködőképesebbnek ítélt csajozós dumát, segít manipulálni tárgyalópartnerünket a sikeres üzletkötés érdekében, illetve az online fellelhető vélemények alapján másodpercek leforgásán belül értékeli az általunk vacsorázásra kiválasztott éttermet.
Eddig minden szép és jó, tán máris rácsábultunk a nem mindennapi ajánlatra. Mi lehet hát eme világmegváltásra hivatott szolgáltatás hátulütője? Úgy van: amit mi megtehetünk rózsaszín ködfátyollal átitatott szemüvegünkön át a többiekkel, ugyanazon lehetőségeket ők is bevethetik ellenünk.
Állásinterjúdon kamasz korodig visszamenőleg ellenőrizheti a HR-es néni az általad Facebookra kiposztolt bejegyzéseidet, politikai irányultságodat, baráti körödet, illetve kutakodhat foglalkoztatásodat kizáró személyiségjegyeid után.
Az utcán tébláboló gyalogosok mindegyike látni és láttatni fogja, éppen merre jársz, mit csinálsz, másodperc alapon gyűjtött geolokációs adataid pedig bekerülnek a viselkedésedet befolyásoló MI-algoritmus nyilvántartásába, hogy általuk személyre szabott hirdetéseket susmogjanak a füledbe, megjósolhassák, követhetsz-e el az elkövetkező időszakban kihágást vagy bűncselekményt. Ha épp rossz kedvvel ébredsz, vagy depressziótól szenvedsz (ami e szörnyű valóság láttán gyakorlatilag elkerülhetetlen esemény), akkor az egészségügyi rendszerrel összeköttetett MI-algoritmus rögvest jelez a hentes és mészáros pszichiátereknek, hogy vigyenek leszedálni, nehogy véletlen szabadulást nyerhess az örök gyógyszerfüggőség rabságából.
Természetesen te mindezen intézkedéseket nem hagyod jóvá a Facebook felhasználói szerződésében, mindezen folyamat, saját beleegyezésed ide vagy oda a te közreműködésed nélkül is zajlani fog. Attól, hogy te nem kamerázol és viselsz VR-szemüveget, megteszi ezt a gesztust húsz másik, veled szembesétáló rendszerzombi. Akiknek felvételei tökéletesen elegendők a te szabad akaratod lefegyverzéséhez.
Mihelyt elfogadod a szemüveg hatalmát életed felett, abban a szent minutumban te megszűnsz önálló testtel-elmével-lélekkel felvértezett ember lenni, hiszen valóság-percepcióidat és vele az általad alanyi jogon elfogadandó valóságképet innentől fogva az algoritmus diktátuma irányítja.
Korábban minden virtuális világ külön beléptetést kívánt tőled, miközben azok látogatása nem követelte meg részedről a valóság világától való elszakadásodat. Később a VR-headsetek már elősegítették a világ kizárását, ám ezekkel is akadt egy igazán kellemetlen bibi: a kamera előbb-utóbb lekerül a fejedről, uralkodóid pedig hiábavalóan hajszolják a te virtualitáshoz láncolásodat.
Most olyan eszközök kerülhetnek forgalomba közvetlen Zuck bácsi boszorkánykonyhájából, melyek hatalmi univerzalitását és a valóság megmásítására irányuló törekvései megvalósulását jottányit sem korlátozza a te érdeklődésed vagy épp megvetésed ezen alkalmatosságok irányába. Nem számít, te magad hordod-e őket vagy elfogadod azok jelenlétét a környezetedben. Mások eldöntik ezt helyetted, hogy akarsz-e központi kaptárelme irányította kartoték adattá silányulni, s neked ebbe a folyamatba a beleegyezésed megadását vagy megtagadását is beleértve semminemű beleszólásod nem marad.
Az AI-szemüveg nem kívülről manipulálja majd az emberiség valóság-érzékelését, mint tették azt egykor a virtuális világok meg a pártállami ukázok. A szemüveg analizálta és közvetítette adattenger válik magává a megkérdőjelezhetetlen valósággá, melyet kivétel nélkül mindenki alanyi jogon elfogad. Ez az eszköz a hús-vér interakcióink feletti kontroll belső átvételére hivatott.
Zuck úgy képzeli el a maga kis trójai falovát, mint egy személyi asszisztenst, amely a létező mindennemű környezeti kihívást vagy társas kommunikációt nemhogy közvetlen és valós időben értékell, de irányítja is az interakciók és beszélgetések folyamatát. Rámutatván egy környezeti objektumra annak mindennemű tulajdonságát azonnali válaszként plántálja füleinkbe.
A definíciók, leírások, fogalom-meghatározások és interakciók jól leplezetten rendre egy központi akaratnak (Zuckerberg kontrollálta AI-adatcenter) megfelelő mederben fognak zajlani, manipulálván téged a Facebook profitmaximalizáló törekvéseinek kizárólagos szolgálatára. Pont olyan problémák elé fog állítani téged, amelyekre egy frissen bevezetett termék azonnali gyógyírt kínál. Olyan beszélgetéseket vágsz le haverjaiddal, melyek végkimenetele garantáltan piavásárlás vagy valami méregdrága kikapcsolódás lesz, melynek finanszírozását teljes lelkiismereteddel nem engedhetnéd meg magadnak. De erről a vásárlásról nem te fogsz dönteni, hanem a te fogyasztói szokásaidat és karaktergyengeségeidet betéve ismerő MI-algoritmus.
Ha már vásárlás: Sam Altman, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezér hosszú évek óta mesterkedik egy minden forgalomban lévő valutát leváltani szándékozó globális kriptopénz-rendszer kifejlesztésén. A Worldcoin projekt teljes mértékben kihasználja a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket az emberek pénzügyeinek totalitárius ellenőrzésére.
Ebbe a jelenleg kísérleti stádiumban leledző rendszerbe a világ nagyvárosaiban véletlenszerűen szétszórt terminálokon át regisztrálhatunk be, mely folyamat részét képezi a retinánk leolvasása. Ezt követően minden pénzügyi műveletet egy szemünk elé szegezett kamerával hagyhatunk jóvá.
A Worldcoin annyira ügyel a felhasználók kényelmére és zavartalan vásárolgatásaira, hogy az íriszszkennert egy általuk forgalmazott, zsebben hordható alkalmatosság formájában bárhova magunkkal vihetjük, s akkor nem is szükséges többé bajlódnunk a terminálokkal.
Ráadásul a korai belépőknek igencsak csábító íncentívát nyújtanak a semmiből végtelen szám előállítható kriptotokenek elfogadásához: mindenkit, aki Worldcoin virtuális pénztárcát nyit, ingyen tokenek sokasága illeti meg.
Ami igazán durva ennek kapcsán, az nem is a létező minden pénzköltésünk örökkön örökké való nyilvántartása, hanem hogy egy nemrégiben posztolt blogbejegyzésük szerint azért van szükség a tranzakciók egyenkénti jóváhagyására és globális mértékű totalitárius kontrolljára, mert az online térben valós humán interakcióinkat az egyre elszaporodó online csalásoknak, MI-algoritmusoknak és virtuális felhasználóknak hála szükséges valamiféle gesztussal megerősítenünk. Mondja ezt ama cég, amelynek fejese a világ jelenleg legismertebb mesterségesintelligencia-hálózatát istápolja a maga hacker-algoritmusai és virtuálisan generált influencerei millióival.
Ez az általam már korábban emlegetett problematikát eleveníti fel: immár kizárólag úgy tudod igazolni nemrobot-léted, ha bebizonyítod, hogy robot vagy, tehát szorgosan és lobotomizált aggyal kattintgatsz a gép kívánságainak megfelelő rubrikákba.
E perverz szisztémának azért megterem a maga következménye. Több helyütt olvashattam, hogy a Facebook újabban minden frissen regisztrált emberi felhasználótól a busás adatszolgáltatás mellett fotókat, igazolvány-másolatokat és még ki tudja mi egyebet követel úgymond authentikáció ürügyén, amely folyamatot követően aztán az MI-algoritmus kizárja őket a regisztráció véglegesítésének lehetőségéből, mert a gépi ellenőrző algoritmusokon ember nem, csak gép képes élve átvergődni. Humán ügyfélszolgálat meg nem létezik a Facebook-on a beérkező panaszok kezelésére.
Szóval felmerülhet bennünk a gyanú, hogy ez az egész MI-sztori az emberiség androidokká alakítására megy ki, s ehhez a korabeli diktatúrák kézikönyveiből ismert módszereket szükséges beemelni: hozzunk létre az emberek részére egy külső veszélyt (mesterséges intelligencia), amely ellen úgy küzdhetünk, hogy magunkat a hatalom érdekeinek megfelelő objektumokká transzformáljuk. Ugyanígy működött régen a nácizmus, a kommunizmus, napjainkban meg a kapitalizmus és a szcientifista vakcinaipar próbálkozik hasonló szemétségekkel.
A globális diktatúra tehát a kapitalista ideológiának kedves öltözékben fogja ránk törni a bejárati ajtót. A tőke úgy tesz szert világuralomra, hogy előbb személyes tulajdonunkat, majd saját testünket-elménket lelkünket felcseréli a maga jobbára semmiből kreált levegő-tokenjeire. Eztán úgy igazgatja életvitelünket, hogy az általa belénk erőszakolt követelményei teljesítésében automatikusan, nyilván látszólag magunktól elbukjunk (lásd sevizahitel, ahol a semmiért cserébe a komplett lakossági vagyont szabadon elrabolták a tőkések). Ezután a kis tokenjeiért cserébe visz mindet, identitásunkat pedig magántulajdonba helyezi, ahogy azt kell a reakciósok által kommunizmusnak hazudott kapitalista totalitarizmusban.
Miután az élő ember magántulajdonná alakult, a továbbiakban voltaképp a személyes valóságunk privatizációját élhetjük meg: szemeink világát és az általa érzékelt valóságképeket az algoritmus átirkálja a gazdájának kedves módon. Mindezek által megvalósulhat az ember napi szintű életvitelének tökéletes kolonizációja.
A digitális megfigyelés nem a kollektivizmus, hanem az individualista szabad piac és közgazdaságtan terméke. A kereslet-kínálat doktrínája közvetlen magában foglalja a kapitalizmus alapvetően opresszív és diktatórikus voltának igazolását, hiszen eszerint minden termék és szolgáltatás ára (ideértve az emberi munkaerőét is), fillérre pontosan egyetlen lehetséges egyensúlyi összeget vehet fel. Innentől tehát elkerülhetetlen az egyensúlyi ár belövése érdekében a munkás osztály totális kontroll alá vonása, különben még merészelnének azok hátat fordítani az oly tökéletes algoritmikus precizitással kifundált bérajánlatoknak.
A fenevad képe a fotóidat, hangodat és gesztusaidat használja fel a maga totalitarizmusának kibontakoztatására, felszín alapján készít rólad komplett pszichológiai profilt. Mindezen új világrend össznépi elfogadtatása aktívan zajlik a fősodratú propagandamédiában, ahol egyre sűrűbben olvashatunk olyan jellegű bejegyzéseket, hogy miféle külső jegyek utalhatnak nálad személyiségzavarra, ADHD-re vagy mentális betegségre.
A „vádold ellenfeleidet azzal, amit te magad csinálsz” doktrína jegyében persze muszáj a kapitalizmus tombolását rákenni a kommunizmusra, ezért is lépnek színre a nyugati világban a Trumphoz hasonló politikai aktorok, kik a komplett birodalmi tech-oligarchiával a hátuk mögött hirdetik meg a (kizárólag papíron) kommunista Kínával szembeni vámháborút, rettegtetik halálra lakosságukat a vörös veszedelem és a kínai típusú szociáliskredit-diktatúra rémképével, holott az általuk olyannyira reszketve gyűlölt digitális totalitarizmus szinte már ott alszik velük a hálószobájukban.
A 2001-es terrortámadást követően Amerika és Anglia köztereit keresztbe-kasul agyonkamerázták az államok, majd a magánintézmények is ugyanezen sorsra jutottak. A totális megfigyelésre és online jelenlét kontrolljára tett első kísérletek a jobboldali Bush-kormányzat idején zajlottak, melyeket mai szemmel eléggé nevetséges módon dolgoztak ki.
A hatalom ugyan rendszerint hülye, mint a segg, ám egyféle előnye mégis akad a lakossággal szemben: ellentétben az emberekkel, a hatalom, mint intézmény örök életű és elpusztíthatatlan. Épp ezért szinte végtelen lehetősége akad az ostoba húzásai korrigálására. Nem úgy működik a rendszer, mint a rabszolgái, hogy egyetlen aprócska bakit követően fonhatják maguknak a kötelet vagy húzhatják fel a kakast a szájukba dugott pisztolyon. A hatalom, ha alkalmasint ideiglenesen el is halálozik, rendszerint újból feltámad hamvaiból valamilyen formában, széles skálát bejárván a részvételi demokrácia és a totális önkényuralom közt.
A kamerákkal teleszórt városokra kezdetben meglehetősen érzéketlennek mutatkozott a többség, sőt, a saját biztonságuk hamis visszaigazolását vélték felfedezni a minden létező szemszögből rögzített felvételek sokaságában. Ám az idő múlik, s ami kezdetben tucatnyi kamera volt, mára ezernyivé szaporodott, ami korábban a közteret figyelte, most az ágyad szélén dudorászik füledbe jóéjt-nótákat.
A mostani Trump-kormányzat a magántulajdon szentségének meséjére alapozva kívánja érvényesíteni a privát tőke diktatúráját. Miért nélkülözhetetlen mindez? Az amerikai alkotmány egyes számú kiegészítése védi a lakosság szólásszabadságát az államhatalommal szemben – de nem a privát aktorok ellen! A Trump-kormányzatot bármely médiumnak szabad kritizálni, azonban Mark Zuckerberg, Sam Altman, Elon Musk és Jeff Bezos kritikán felül állnak.
Az EU-ból és egyéb külső országokból beutazgató személyeket azért lehetséges most börtönbe vetni, amennyiben a vámellenőrök Trumpot kritizáló bejegyzésekre lelnek a közösségimédia-profiljaikon, mert a kritika magántőke kontrollálta felületeken jelenik meg, melyek önkényes szabályokat hozhatnak a szólásszabadság elvárt módozatának kisajtolására. Továbbá az egyes számú alkotmány-kiegészítés nem védi az idegen országok polgárait Trump önkényével szemben. Ugyanezen okból kifolyólag tűnhetnek el külföldi írók tollából származó Trump-ellenes bejegyzések a platformokról.
Mindezen diktatúra tökéletes összhangban áll a libertarizmus eszményével, hiszen a privát cenzúra a magántulajdon szentségének köszönhetően fölötte áll a szólásszabadság törvényének. Az online platformokon a tulajdonos tőkés dönti el, miféle bejegyzések közzétételét engedi meg a maga felületén, illetve melyikekét tiltja. Ennek folyamatába sem az államhatalom, sem a bíróságok nem szólhatnak bele.
A kapitalizmus tehát szorosabb diktatúrát tart fenn az államhatalmaknál és szorgosabban irtja a szólásszabadságot bármely uralkodó autokratánál.
A privát gazdasági szereplők még a személyes kontrolljukon kívül álló platformok működésébe is belepofáznak. Nemrég küldött Elon Musk privát levelet a Reddit igazgatójának, Steve Huffman-nak, hogy tüntessék el a személyét és a DOGE működését kritizáló bejegyzéseket az r/WhitePeopleTwitter fórumból. Maga az alreddit is 72 órás tiltás alá került a fiaskót követően. Ugyanígy, Musk követelte ama alredditek betiltását, melyek nem engedélyezik többé az X-re mutató linkek kihelyezését (mindezt az érintett fórumok moderátorai az X-en elharapódzó politikai fasizmus miatt tették). E követelése egyelőre kielégítés nélkül maradt.
Végezetül, nem kizárólag a digitális platformok zárhatnak ki minket a létezés jogából, de valós földrajzi helyszínek is megtehetik ugyanezt.
A New York-i Madison Square Garden (MSG) rendezvényhelyszín-hálózat épületei hosszú évek óta fel vannak szerelve arcfelismerő kamerákkal. Ezek az eszközök elsődlegesen nem az esetleges rendbontások, lopások és rongálások megfékezésére vannak tartva, hanem hogy kitilthatók legyenek a helyszínről a James Dolan vezérigazgatónak nem kedves személyek.
Egy Frank Miller nevű New York-i lakos azért került élethosszig tartó kitiltásra, mert húsz évvel korábban egy, a CEO személyét kifigurázó pólót gyártott, majd bocsájtott áruba. Eztán egy ügyvédi cég komplett alkalmazotti állományát helyezték tiltás alá, ami beperelte az MSG-t személyiségi jogok megsértéséért. Ezt a pert sajnos elvesztették, mivel bírói ítélet szerint a magántulajdon felülbírálja az emberi méltóság jogát.
Eztán az MSG a szociális média felé fordulván a vállalat működését kritizálni merészelő újságírók, bloggerek és egyszerű felhasználók Facebook-profiljainak és képgalériáinak ezreit porszívózta le a maga részére, mely személyek mindegy szálig beemelésre kerültek a kamerák tömkelege által szűrt vállalati feketelistába.
Mint láthatjuk, a totális megfigyelés réme, a Great Reset ideológiája, a „semmid nem lesz és boldog leszel” mesés álomvilága egyáltalán nem kommunista, hanem egytől egyig kapitalista találmányok. A magántulajdon globális hegemóniája az emberiség személyi tulajdonaitól és személyiségi jogaitól való megfosztatásával együtt szavatolható.
