Mint minden „kiváló technikai vívmány”, az online társkeresés is nyomorúságosabbá tette az emberek többségének életét. Kivéve persze azoknak, akik a legközelebbi kosárlabda VB-re gyakorolván éjjel-nappal zsákolnának.
Milliók regisztrálják magukat társkereső internetes portálokon, s mindez arra vall, hogy az emberek egyre reménytelenebbnek tartják a természetes módon való ismerkedést, megfutamodnak a feladattól, és személytelenül, szolgáltatások mögé bújva keresik az “igazit”. Az már egy másik cikk témája, hogy ez a kapcsolatok devalválódását eredményezi; sok férfi eleve csak egyéjszakás kalandot keres, sok nő pedig – belefáradva a keresésbe – bele is megy ebbe.
Az internetes pártalálók legfőbb tulajdonsága, hogy önmagukban véve alkalmatlanok funkciójuk ellátására. Nem zajlik le ugyanis a mindannyiunk legalapvetőbb biológiai motívumaként jelen lévő pávatánc, annak minden, tudat alatt ismeretes vonásával.
A flört menete normál esetben az, hogy a Férfi igyekszik úgy általában imponálni, vagyis a szociális dominancia (erő, határozottság) és az anyagi bőség (öltözködés, anyagi kellékek, nagyvonalúság) látszatát kelteni a bárban, a munkahelyen, az iskolában, bárhol, ahol az ismerkedési lehetőség fennáll. És egyszer csak a Nő felfigyel erre az igyekezetre.
Bár a csalás lehetősége, akár csak a virtuális színtéren, a való életben is fennáll, mégis sokkal pontosabb és hitelesebb profilozásnak vethetjük alá az általunk kiszemelt „áldozatot”.
(A nő) Elemzi, pl. a viselkedését, az öltözetét, a szimmetrikusságát, stb. Ebből kiderül a számára, mennyire érdekes számára a férfi, mennyire tűnik megbízhatónak, mennyire illenek ők össze. Mivel az ügyes, dörzsölt férfi csal, van a folyamatban némi lutri.
Nélkülözhetetlen alapja a sikeres udvarlásnak a másik fél meggyőzése arról, hogy mi vagyunk részére a legszerencsésebb választás. A módszerek mindkét félnél kissé különböznek, a cél mégis ugyanaz.
A folyamatnak évezredek óta jól bejáratott protokollja van. Mint mindig, itt is az alapokról indulunk. Először is tehát fel kell hívnunk a kiszemelt fél figyelmét becses létezésünkre. A figyelemfelhívás eredménye kell, hogy legyen némi visszajelzés, mely természetesen nem kizárólag pozitív lehet. Mindenesetre, ha megtanuljuk helyesen olvasni ezen jeleket, szinte erőfeszítés nélkül leszünk képesek kalibrálni viselkedésünket a szituációnak megfelelően.
Ami egyeseket alaposabban összezavarhat, pláne nőkkel való ismerkedés esetén, hogy közülük sokan nem megfelelő intenzitással bocsátják ki ezeket a jeleket. Illetve, ha reakcióinkat pozitívként ítélnénk meg, nem feltétlenül jelenti, hogy rögtön zöld lámpát is kapunk. Az ismerkedés türelemjáték, nem pedig kommandós akció.
PR munka nélkül nem megy a dolog. Moore kutatásaiból egyértelműen kiderül, hogy azok a nők a magányosak, akik kevés flört-jelzést bocsátanak ki… Tíz nőnél a megfigyelők úgy ítélték meg, hogy hamarosan párja akad, és ez nyolc esetben be is jött. Másik tíz nő esetén az volt a feltevés, hogy a kutya sem fog feléjük nézni, és mind a tíz facér is maradt… A különbség csupán az volt, hogy a leszólított nők 10 perc alatt átlagban kb. 30 változatos flört-jelzést bocsátottak ki a hímek irányába, míg a magányra ítéltek átlagban csak 4-et… Magyarán, az elérhető nő vonzóbb a férfiaknak, mint a nagyon termékeny, nagyon egészséges, nagyon 0.7-es derék-csípő arányú, de flörtanalfabéta.
Még inkább bajba kerülhetünk, ha nem merjük felvállalni a jelek befogadását és feldolgozását. Az alacsony önbecsülés és szorongási hajlam gazdagon kedvez a tartós magánynak és kitaszítottságnak.
A férfi változata a magánynak szintén feltételez bizonyos típusú apucit és anyucit, de ráadásul nehezített a pálya is. A nők ugyanis, bizonyos fokú érthető önvédelemből, a visszavonulás lehetőségét mindig fenntartva, kétértelmű jelzéseket szoktak adni… az a férfi, akinek alacsony az önértékelése, még direkt jelzéseket sem mer magára venni, sőt kerüli azokat a helyzeteket, ahol flört-jelzéseket kaphatna.
No de mik is a konkrét jelek? Mivel rengeteg létezik belőlük, a kezdő ismerkedő könnyedén összezavarodhat a látszólag semmiféle konzisztenciát nem mutató jelzésáradat láttán.
Moore kutatásai során 52 flört-jelet különböztetett meg, ezek csoportosíthatók aszerint, miként keletkeznek, vagy aszerint, hogy a flört melyik szakaszára jellemzőek. A flört a nő részéről a célszemély kiválasztásával indul, ezután a figyelem felkeltése a cél, majd a célszemély érdeklődésének mérlegelése következik. Ha az érdeklődés eléri a kívánt szintet, a kölcsönös közeledés szakasza jön, majd végül a kapcsolat kialakítása.
A flört leggyakrabban a nézéssel kezdődik. A nő tekintete megakad egy férfin, majd tovasiklik, később ismét visszatér. Gyakran nem szemtől-szembe történik, hanem csak úgy a szem sarkából… A flört-jelzések egy másik csoportja a mosoly… viszont a mosoly értékelésében a férfiak amúgy elég bénák szoktak lenni, mert nem tesznek különbséget az udvarias és a valódi mosoly közt… A nevetés szintén lehet flört-jelzés, különösen, ha a nő közben hátraveti a fejét, és felfedi ezáltal a nyakát.
Rendkívül beszédes, mélyen biológiai eredetű az un. tollászkodó viselkedések megjelenése. Ilyen a haj igazgatása, különösen, ha ismételten történik, az ujjakkal való hajba túrás, és a ruha indokolatlan igazgatása, simogatása, rendezgetése. Ide sorolható a rúzsozás-technika is… Fontos flörtjelzés a parádézás is, amikor a nő behúzott hassal, kidüllesztett mellekkel, emelt fővel, ringó járással lassan átvonul a színen.
Miután a flört ábécéjét sikeresen elsajátítottunk, esélyeink a hódításra határozottan megnőnek. Akinek további gyakorlásra van szüksége, próbáljon nyilvántartást vezetni a felé érkező jelekről.
Bizonytalan férfiaknak ajánlott listát készíteni e jelekről, és ismerkedéskor sorban kipipálni őket, ahogy a nő adja a jelzéseket. Ha tíz összegyűlt, lehet indulni, de előtte minden kétséget kizáróan győződjünk meg arról, nem ül-e mögöttünk pl. Brad Pitt.
Amennyiben tanácstalan tizenévesként próbálnánk kezdeti bátortalan lépéseinket megtenni a lányok felé, határozottan nehezebb dolgunk lesz, mint a későbbi időszakokban. A kamasz lányok, maguk is kevésbé tapasztalt lévén, nagyon fösvényen bánnak az érdeklődési jelekkel. Mi több, előfordulhat, hogy épp kekeckedő, bullyingoló magatartásuk kéne, hogy meglengesse nálunk a rajtzászlót.
Moore idétlen kamaszlányokat is vizsgált, s megállapította, hogy az érett nőkhöz képest tizedannyi flörtjelzést adnak, ami ugye nem könnyíti meg a szerencsétlen fiúk helyzetét. Ráadásul, ha egy lány flörtöl, akkor ezt a fiú ugratásával, csipkedésével, ütögetésével teszi. Flörtjelzései egy kissé mindig harsányabbak… Fiú legyen a talpán, aki érdeklődést vélne felfedezni abból, ha a csajok kinevetik, pedig az az igazság, hogy jó nyomon járna.
Ha már pávatánc: első benyomásoknál a külső legalább annyira fontos, mint a belső. Ezért azzal sem lövünk bakot, ha – akár stylist segítségét igényelve – egy hangyányit kicsinosítjuk ruhatárunkat, és magunkra erőltetünk némi férfiúi eleganciát.
A férfiak gyakori hibája, hogy azt hiszik, az ismerkedés rajtuk múlik. Valójában, ha már kiszemelte őket egy nő, legjobb, ha önmagukat adják. A nyitó “jó dumák” soha nem tudnak olyan jó dumák lenni, hogy bármit is el lehessen velük érni. Felmérések szerint a kezdeti érdeklődést 55%-ban a dizájn, 38%-ban a beszédmód és csak 7%-ban a beszéd tartalma határozza meg.
Végezetül: nem érdemes a flört folyamatát visszautasítani.
A flört nem egyszerűen ismerkedési technika, hanem a két nem együttlétezési módja. A flörtben elfogadjuk önmagunkat, mint “piacképes”, nemmel bíró lényt, aki biológiailag programozott módon óhatatlan érdeklődést vált ki a másik nem egyedeiből. Aki nem veszi a flört-jelzéseket és nem reagál rájuk, az nem akar tudomást venni női vagy férfiúi mivoltáról. Lehasítja magáról identitását. És ennek, ajaj, de súlyos következményei lesznek ám!
Az idézetek forrása: Szendi Gábor: A flört (www.tenyek-tevhitek.hu)
Figyelem! A webszemle rovat cikkei más szerzőktől átvett írások rövid idézését tartalmazza, benne a forrás szövegére való átlépés lehetőségével. A Revolife szerkesztősége igyekszik az átadásra érdemes gondolatokat összegyűjteni, és azokat mindenféle ellenszolgáltatás igénye nélkül az olvasók számára eljuttatni, a szabad felhasználás alapelveit nem sértve.
Ha a tisztelt szerző mégsem szeretné tartalmainak részletét oldalunkon látni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a “kapcsolat” menüpontban található elérhetőségek valamelyikén, és sikeres levélváltás esetén 24 órán belül gondoskodunk az érintett tartalmak törléséről. Külön kérés esetén a szerző teljes munkássága feketelistára helyezhető.
