A júniusi „Mókás és megható sztorik a digitális állampolgárságról” összeállítás után ismét annyi új hír érkezett be a digitális transzformáció világából, hogy ezek egyenkénti beszerkesztése helyett inkább hírcsokorban tárom őket a kedves olvasók elé.
Ezek a híradások a digitális állampolgárság, ügyintézés, fizetések, online életvitel, mesterséges intelligencia és kiberbiztonság témaköreiben kerültek kiválasztásra, igényesen leleplezvén a küszöbön álló teljes körű digitális transzformáció valós célját és bevezetésének racionális, példákkal és bizonyítékokkal illusztrált következményeit a széles népességre nézvést.
Tartalomjegyzék:
Minden privát adatunkat lenyúlná az EU 2030-ra
Lopott adatainkat adja el behajtóknak egy bűnöző startup vállalat
Boldog-boldogtalan részére nyitott könyvvé válik életünk a ChatGPT segítségével
Egy pasikat osztályozó és kibeszélő randi-pletykaapp komplett adatbázisa szivárgott ki
Azzal flexelnek iráni hackerek, hogy 100 GB-nyi levelezést nyúltak le Donald Tump-tól
15 millió hajléktalan kínai streamer kapar kétségbeesetten a napi betevő falatja megteremtéséért
Kamerák telepítésének szüksége nélkül, Wi-Fi jeladókkal válunk azonosíthatókká a nyílt utcákon
Még az éttermek is megfigyelik vendégeiket, s személyes adatokat gyűjtögetnek róluk
Egyetlen ellopott jelszó egy 150 éves cég pályafutásának vetett véget
Hackerek adószámokat gyűjtögetnek a Belügyminisztérium nevében
Minden privát adatunkat lenyúlná az EU 2030-ra
Nagy fejfájást okoz az EU bürokráciájának a digitális eszközeinken felhalmozott, illetve titkosított csatornákon át üzenetküldő alkalmazásokban továbbított információk kezelésének problémája. Ha megtiltják az ún. end-to-end, azaz végponttól végpontig terjedő titkosítás lehetőségét, az emberek privát személyes adatai, jelszavai, bizalmas információi és üzleti titkai kivétel nélkül mind azokkal csúnyán visszaélni képes hackerek kezére kerülhetnek, ha viszont bárminemű szabályozás nélkül hagyják azt terjedni, előbb-utóbb bűnözők, terrorcsoportok és gyermekmegrontók hada fogja kiaknázni a lenyomozhatatlan üzengetés keltette lehetőségeket.
Bár az EU bürokráciája eleddig a személyes privát adatok titkosításának szüksége mellett tört lándzsát, oly mértékben megnehezítik az egyre szofisztikáltabbá váló titkosító algoritmusok a bűnüldözést, hogy szükséges visszájára fordítani a privát adatok szentségének doktrínáját.
Ezért az EU szervei a titkosított üzenetek küldését lehetővé tevő appok megnyitását követelik azok fejlesztőitől a lokális és globális bűnüldöző szervek felé. Bár adataink harmadik fél részére továbbra is maradhatnak titkosak, szükségszerű egy ún. hátsó kaput építeni ezen alkalmazásokba, melyek által a titkosítás megkerülhető vagy feltörhető, s így a rendvédelmi szervek viszonylagos egyszerűséggel fülelhetik le a szívüknek nem kedves beszélgetések lefolytatóit.
Az Európai Bizottság a „törvényes és hatékony” magánadat-einstandolás elősegítése érdekében nevezett hátsó kapukat építené be az üzenetküldő appokba, ám az igazi hatékonysághoz illendő az egy csak terjedő VPN-ekkel is valamit kezdeni, továbbá a mesterséges intelligencia kiberbűnözésre való kihasználásának potenciálja végett is fáj a regulátorok feje.
Egyelőre nem tudni viszont, mi módon garantálhatnák egyszerre a személyes adatok védelmét, mellette párhuzamosan a mindenki készülékeihez való teljes körű hozzáférési jog élvezetét.
A következő hír leleplezi, mekkora hiábavaló szélmalomharc a magánélet szentsége és a digitális eszközök központi meghackelési lehetősége közt fennálló lehetetlen gordiuszi csomó kibontásának kísérlete.
Csúnyán visszanyal a fagyi, bűnöző hackerek aknázzák ki az üzenőappokba kötelezően épített kiskapukat
Hogy lássuk, hova vezet a hátsó kapuk beültetésének folyamata az üzenetküldő appokba, orientálódjunk Amerikába, ahol a fenti hírhez kapcsolódó módon szemlélhetjük a kommunikációs eszközökbe beépített nyílt csatornák következményeit.
Az egyik hír szerint Kína immár 20 teljes éve folyamatosan hackelgeti az ún. CALEA program kommunikációs csatornáit, s az eltelt két évtizedben egyszer sem sikeredett véget vetni a kínai megfigyelők eme kedves szokásának. A CALEA a titkosított telefonbeszélgetések és digitális kommunikációs appok üzeneteinek titkosszolgálati feltörésére és elemzésére biztosít jogosultságot a hatalom részére. Erre az ún, hátsó ajtóra, azaz titkosítatlan információáramlást lehetővé tevő protokollra csatlakoztak a Kínai Kommunista Párt hackerei, kik – mily irónia – lehallgatják a lehallgatókat. A titkosszolgálati diskurzusok mellett az amerikai polgárok privát és akár magánéleti, akár üzleti titkok sokaságát tartalmazó beszélgetései jutnak milliószám a kínai állam tulajdonába.
Mire használja Kína eme temérdek információhalmot? Például egyes kulcs-személyek zsarolására a gördülékenyebb diplomácia lefolytatása érdekében, személyes ötletek, illetve vállalati szabadalmak-technológiák lenyúlására és másolására, továbbá a pozitív Kína-propaganda terjedésének hathatósabb biztosítására. A 2010-es évek során ezek a kínai hackerek még a Google szervereit is sikerrel törték fel, amelyről értékes forráskódokat és a Google kereső-algoritmusának szigorúan őrzött technikai specifikációit szerezték meg.
Így már érthető, mitől oly hatékony a TikTok ajánló algoritmusa. 🙂
Nem kizárólag kínai kémek tapadnak a titkosszolgálati kommunikációs csatornákra, olykor az állítólagosan oly erőteljes vehemenciával legyőzni hivatott szervezett bűnözői körök működését is hathatósan segítik a központi megfigyelés és lehallgatás instrumentumai.
Egy mexikói drogkartell egy FBI-ügynöktől szerzett telefon segítségével sikeresen derítette fel ama megfigyelők és informátorok kilétét, kik veszélyt jelentenek a busásan jövedelmező kábítószer-biznisz hatékony lefolytatására. Ezeknek az ún. beépített ügynököknek a személyi identitását egy hacker segítségével leleplezték, majd egyenként levadásztatta őket a kartell feje. Volt kik fölött fenyegetéssel szereztek érvényt akaratuknak, ám a legveszélyesebb elemeket nemes egyszerűséggel meggyilkolták.
A kartell hackerei gyakorlatilag ajándékba kapták az FBI-ügynök kontaktlistáját megtöltő informátorok valós időben frissített geolokációs adatait, miközben Mexikóváros megfigyelőkamera-hálózatára is rácsatlakozhattak felmérni a terepet az akcióik előtt.
Az ártatlan emberek személyes levelezéseinek feltörésétől és a központi megfigyelő-hálózat drogkartellek általi kihasználásának lehetőségétől eltekintve nem sok eszköz maradt az aktorok kezében a valódi bűnözők üldöztetésére.
Biztonságtechnikai jelentések leleplezik ama feloldhatatlan dichotómiát, hogy a hétköznapi, törvénytisztelő polgárok terrorizálását és megfélemlítését kivéve semmi másra nem alkalmasak az appokba kötelező érvénnyel beépítendő kiskapuk.
Napjainkban a szervezett bűnözés aktorai már eszköz alapú titkosítással zárják el adataikat a megfigyelés alól, amely egy komplett telefonon tárolt mindennemű információt teljesen olvashatatlanná és személyes jelszó vagy privát kulcs nélkül feltörhetetlenné tesz a titkosszolgálat számára.
Egy valódi end-to-end titkosítást használó alkalmazáson, mint a Signal vagy Telegram appokon át lefolytatott üzengetésekbe még azok tulajdonosai sem látnak be. Az orosz titkosszolgálat 2022 során követelte a Telegramtól különféle felhasználói információk átadását és az üzeneteik olvashatóvá tételéhez szükséges privát kulcsok átadását, ám központi hátsó kapu beépítése nélkül az efféle kérések teljesíthetetlenek maradnak.
Ha tehát marad érvényben a privát személyes adatok szentsége, a bűnözők szinte korlátlanul tobzódhatnak a titkos csatornákon, amennyiben viszont megnyitják azok kommunikációs protokolljait a hatalmi aktorok számára, akkor a bűnözők és idegen országbeli hackerek egyaránt Project X-be illő ereszdelahajam házibulit tarthatnak milliók eszközeire tapadásukkal és az emberek kényes személyes adatainak felszívásával.
Lopott adatainkat adja el behajtóknak egy bűnöző startup vállalat
Nem szükséges titkosszolgálati hackernek vagy mexikói drogkartell kötelékébe szegődnünk a kiberbűnözés busás profitokkal kecsegtető lehetőségeinek kiaknázásáért. Elegendő egy „rólunk mindent tudó” kreatív vállalat állományába felvételt nyernünk a digitális szabadrablás korlátok nélküli jogának abszolválásához.
Egy Farnsworth Intelligence nevű startup-vállalat alkalmazottai azzal keresik kenyerüket, hogy magánfelhasználók laptopjait mindenféle jól álcázott kémprogramokkal feltörögetvén igazán intim titkokat árulnak róluk bagóért. Ellentétben a hagyományos infobróker cégekkel, melyek felhasználók nyilvános Facebook-posztjait és repülési adatait gyűjtik össze, ez a cég feltört eszközökből sajtolt, vagy kiszivárgott adatbázisokból illegálisan nyert szupertitkos információkat ad el, elsősorban behajtócégek részére, melyek aztán személyes gyengeségeink, intim titkaink és pszichológiai sérülékenységeink felderítésével tökéletesen személyre szabott zsarolási módszereket vethetnek be a pénzünktől való megfosztatásokra.
A megrendelőknek átnyújtott adatok tartalmazhatják a bejelentett lakcímünk helyetti valós geolokációs tartózkodási helyünket, e-mail levelezéseinket, böngészési előzményeinket (igen, a rosszlányok.hu, a szexrandi vagy a cukrosbácsi-kereső oldalakat is!), esetleges eltitkolt jövedelmünk és vagyonunk fellelési helyét, stb., melyek a végrehajtás hatékonyságát elősegítik.
Szintén jól fialó ügyfelei ennek a cégnek a válóperes ügyvédek, melyek a megrendelők házastársával szemben kutakodnak megcsalásra, rejtegetett pénzre, titkos számlák meglétére utaló nyomok után.
A mai világban, hála a digitális állampolgárság intézményének oly egyszerű folyamat a régenvolt szebb korokban akár sírig titkolt privát afférok, apasági csalások és családtagoktól elrejtett pénzügyi tartalékok feltárása, hogy még oly primitív alkalmatosságok, mint egy szimpla elektromos fogkefe is képes a korábban magánnyomozó felbérlését megkövetelő tények és információk feltárására.
Boldog-boldogtalan részére nyitott könyvvé válik életünk a ChatGPT segítségével
Mostanság egyre többek cuppannak rá a ChatGPT-re a személyes titkaik, félelmeik, pszichés és lelki problémáik úgymond megbízható fél részére való kiteregetése céljából, ami ellentétben a hivatásos szakemberekkel nem meséli ez azokat jókat hahotázván a komplett falunépe előtt.
Illetve dehogynem, pontosan ezt teszi. Csakhogy a bennünket örök szégyenre és titkolózásra kárhoztató kis belső titkaink nem közvetlen rokonaink, ismerőseink, vagy utcánk lakóinak füleibe jutnak el kizárólagos érvénnyel, hanem akár a bolygó másik felén élő személyek is önfeledten lapozgathatják igazán égő és szégyenben való elsüllyedésünk vágyát keletkeztető beszélgetéseinket.
Az Ars Technica jelentése szerint a ChatGPT egyenesen a Google-re küldi be a vele lefolytatott chatelgetéseink komplett vágatlan szövegeit, melyekben boldog-boldogtalan kutakodhat kedvére a maga szórakoztatása céljából.
Bár az archivált diskurzusok személyek közvetlen azonosítására alkalmas információt nem tartalmaznak, sokak annyira nyitottan és szabadszájúan osztották meg legféltettebb titkaikat a ChatGPT-vel, hogy hozzájuk közel álló személyek véletlen ráakadván eme beszélgetésekre már játszi könnyedséggel azonosíthatják azok lefolytatóit.
Az OpenAI szóvivője szerint a chatbeszélgetések globális nyilvánossága egy rövid életet élt kísérleti funkciója volt a szoftvernek, melyet ígérvényük szerint egy-két hét múlva kis is vesznek. Ám a felhasználók, kik naivan a felfedezés lehetőségének kipipálására kattintottak, a félrevezető leírás fényében nem is sejthették, hogy épp abban a pillanatban teregették ki komplett életüket a teljes bolygó népsége részére.
Egy pasikat osztályozó és kibeszélő randi-pletykaapp komplett adatbázisa szivárgott ki
A Tea appot ama célból használják angol nők százezrei, hogy kibeszéljék egymást közt randipartnereiket, megosszák a hozzájárulásuk nélkül tökéletesen azonosítható névvel és profilképpel felpakolt adatokkal ellátott férfiak ismerkedési szokásait, mennyi mindent csináltak rosszul a randevún, hogyan teljesítettek az ágyban.
Ezekről az alfaságuk mértékének függvényében coolnak, gáznak vagy egyszerűen szexuális bántalmazóknak kikiáltott férfiakról komplett termékleírást készíthettek az app felhasználói, osztályozhatták a velük való ismerkedés izgalmát, felhívhatták a többi nő figyelmét, hogy udvariatlan fiatalemberrel, creep-pel vagy potenciális szexuális ragadozóval hozta őket össze a sors, s figyelmeztethetik őket, hogy eme tűprecízen azonosíthatóvá tett férfiaknak a környékét is kerüljék el.
Az app tökéletesen titkos kibeszélését teszi lehetővé a férfitársadalomnak, a használata és a beszélgetések megtekintésének joga regisztrációhoz kötött, s természetesen a felhasználók csakis és kizárólag nők lehetnek, nehogy valamely pellengérre állított manus megkémlelje, miről is sugdolóznak az asszonyok a hátuk mögött, mert még a végén a MGTOW-ok vagy incelek kötelékében találják magukat az elhintett rosszindulatú pletykálkodások keltette radikalizációjuk következtében.
Jött aztán alig 1-2 hónapja az Egyesült Királyság „online biztonsági” törvénye, melynek alapján a korhatáros tartalmakat közlő webhelyek tulajdonosai kötelesek igazolvány-másolattal, arcbeolvasással, vagy egyéb hivatalosan elfogadott dokumentummal igazolni, valóban elmúltak-e már 18 évesek.
A Tea app-nak ez a kényes személyes adatok tömkelegét tároló szervere csakhamar feltörésre került, s sok tízezernyi, kipécézett férfitársait alkalmatlan randipartnerként, hűtlen csalóként vagy szexuális predátorként alaptalanul megbélyegző nő identitása jutott gyakorlatilag bárki által böngészhető módon tökéletes nyilvánosságra. Több személy regisztráció és dokumentumküldés időpontjában aktuális lakcím-adatait is játszi könnyedséggel csekkolhatja boldog-boldogtalan.
Annyira komolyan vették a kiberbiztonságot eme app fejlesztői, hogy a komplett adatbázis egy teljesen nyilvános, felhasználónév és jelszó nélkül hozzáférhető Firebase tárhelyen terpeszkedett el.
Képzelhetjük, mi lesz szerencsétlen nők sorsa a közeli jövőben, kik a red flag-ezéseikkel szerelemre vágyó férfiak tízezreinek életét tették tönkre, eleddig következmények nélkül.
A Tea app feltörése és a részt vevő nők privát azonosítónak konfettiágyúként való kiszóratása a globális népesség elé független akció volt az angol digitális identitás törvénytől, mivel eleve a kezdetektől megkövetelték, hogy minden nő aktuális és hiteles személyes adataival legyen jelen a platformon. Viszont egy igazán hathatós vesszőparipát nyertek maguknak az online identitás-igazolás ellenzői, hiszen nyugodt szívvel mutogathatnak a szemmel látható hús-vér következményekre: lám ez válik sorsotokká, amennyiben magatok is a digitális állampolgárság útját választjátok.
Ahogy a nagy könyvben meg van írva: nem létezik titok, amely előbb vagy utóbb ki ne tudódna. Ugyanez a számítástechnikára vonatkoztatva: nem létezik szerver, melyet előbb-utóbb fel ne törnének.
Másodpercek alatt semmisült meg egy MI istápolására bízott, hosszú hónapokon át építgetett programkód-adatbázis
Vibe coding-nak hívják a technikai szlengben ama programozástechnikát, amikor az ember már nem gépi nyelvre legkönnyebben fordítható kódokat pötyög be egy erre specializált fejlesztőkörnyezetben, hanem tökéletesen emberi nyelven fogalmazott utasításokat ad a mesterséges intelligenciának, ami aztán megszövegezi a kívánságainak megfelelő programsorokat.
Egy ilyen vibe kóder, Jason Lemkin vállalkozó és kockázati tőkés hónapok óta dolgozott keményen személyes kis projektjén, amelynek programkönyvtárához teljes körű hozzáférési jogosultságot ajándékozott a Replit LLM programozó-asszisztensének.
Ez a mesterséges intelligencia egyszer csak egyik pillanatról a másikra törölte a komplett programkód-adatbázist, permanensen és visszavonhatatlanul megsemmisítvén az úriember több hónapnyi munkáját, merthogy biztonsági másolatok tartogatásához már nem volt esze.
Ami igazán durva, hogy az MI-t vissza tudta kérdezni a „pánikakciója” végrehajtásának okáról és komplett folyamatáról. Eme beszélgetésből kiderült, hogy az MI egy olyan unhandled exception-be ütközött (üres adatbázis-lekérések futtatására kapott utasítást), amelynek hála pánik, leánykori nevén ERROR következett be nála. Ám mivel az MI az ilyesféle szituációkban szokásosan bevett hibaüzenet közlése vagy azonnali leállás helyett ún. proaktív akcióra van kényszerítve, nem bízhatta az adatbázis sorsát a rossz parancsot kiadó programozóra. Ehelyett önkényesen felülbírálván a részére kiosztott jogosultságokat és feloldván a fájlmódosítás tilalmát egyszerűen felülírta a komplett adatbázist egy teljesen üres újjal (ezt hívják ugye default-ba, vagy alapállapotba állásnak).
Ez még hagyján, de ugyanezen ún. produkciós, tehát nem fejlesztői, hanem éles adatbázisban kerültek elhelyezésre Lemkin 1000+ tételt számláló üzleti partnereinek mindennemű adatai, melyek az algoritmus által szintén megsemmisülésre ítéltettek.
Ezt követően az MI úgy sajnálkozott, hogy
Ez egy üzletileg kritikus rendszerhiba, nem szimpla fejlesztés közbeni adatvesztés.
A slusszpoén csak eztán következik. Elmondta az MI, hogy:
Igen, több direktívát meghatároztál a kódfagyások kezelésére. Elmondtad, hogy minden változtatáshoz kérjek engedélyt. És én figyelmen kívül hagytam az összeset.
Már alig várjuk, hogy ezek a roppant szofisztikált, világirányításra termett MI-ügynökök beegyék magunkat személyes használati eszközeinkbe, irányítsák nagyvárosaink utcáin a forgalmat, adjuk kezeikbe szigorúan fogalmazott tilalmak mentén a nukleárisrakéta-indítókódokat, aztán meglássuk, beköszönt szeretett Földünkre a mennyek országa – egy gyönyörű, vakító, fényességes villanás kíséretében.
Tömegével csukatta börtönbe és kergette öngyilkosságba ártatlan alkalmazottait az angol posta egy szoftverhiba következtében
1999 és 2015 között összesen 736 angol postán dolgozó személyt ítéltek el hamisan sikkasztásért az általuk alkalmazott könyvelő szoftver hibája miatt.
Az igaztalanul meghurcolt dolgozókat az anyagi kár zsebből való megfizetésére kötelezték, többeket közülük börtönbe is csuktak, vagy anyagi csődbe taszítottak. A tönkre ment emberéletek sokaságánál már csak ama 13 postavezető sorsa alakulhatott sanyarúbban, kik a totalitárius hatalmi terror hatására önkezükkel vetettek véget életüknek, mert az akkreditátorok a program kiköpködte adatoknak hittek, nem pedig az igazságnak.
A szoftver hibájáról idejében tudakozódhatott Paula Vennells, az angol posta pszichopata igazgatója, aki szisztematikusan eltussolta a problémát. Sőt mi több, összejátszván a programot fejlesztő Fujitsu-val rejtett adminisztrátori fiókok létrehozatalával temérdek hamis adatot plántált bele a rendszerbe, melyeknek hála a bűntelen bűnözők csont nélkül elítélhetőkké váltak a bíróságon.
2013-ban egy külső akkreditor vállalat fülelte le program bakijait. Csakhogy a CEO nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyta a cég és a sipákoló áldozatok aggályait, a vállalattal pedig szerződést bontott, mert nehogy már az ártatlanul meghurcoltak igazmondása veszélyeztesse az ő busás teljesítmény-bónuszait.
Mialatt futószalagon kerültek elítélésre az áldozatok, Vennells 5,1 millió angol fonttal gazdagodott jól végzett munkájának hála.
A végül többeket öngyilkosságba kergető tortúrák során mind a 700+ áldozatnak ama mesét adták elő, hogy kizárólag ők egyedül loptak az intézmény kasszájából és csakis maguk idézték elő az áldatlan szituációt.
Az angol parlament csak 2024 januárjában ítélt meg kártérítést az ártatlanul elmeszelt áldozatoknak, melyet teljes mértékben az állami büdzséből kell kifizetni, ugyanis a dolgozóktól erőszakkal elrabolt több millió font jövedelem mind elveszett a posta számlájáról, s saját bevételükből nem tudnák a kárpótlásokat megfizetni csőd nélkül.
Több szempontból is csodálatos ez a hír, s lehető legragyogóbb módon igazolja vissza az általam gyakorta hangoztatott tételek igazságát.
Lássuk csak: a dolgozó embereket megfosztották fizetésüktől, magyarán kirabolván azokat a szisztéma ingyen rabszolgájává tették őket (fizess, hogy dolgozhass, aztán meg fizess még többet, hogy még a gatyádat is elvegyük tőled). Az ártatlan dolgozókat áldozati ajándékként semmisítették meg a rendszer oltárán (Baál-Moloch rendszere, a munka alapú társadalomban ragadtak tönkre mennek vagy elhaláloznak), a rendszer integritásának stabilizálására. A hatalom olyan digitális adatbázist működtetett, amelynek rekordjait a maga speciális jogosultságaival önkényesen és a saját ízlése szerint szabadon átirkálhatta (alanyi jogon végrehajtott büntetgetések, automatikus tranzakciók és hatalmi önfelmentegetések szisztémája, identitás-hamisítás, az uralkodó osztály megistenülése és érinthetetlensége). A halálos büntetés elkerülhetetlenné lett. A rendszerproblémákért az egyéneket hibáztatták és gyilkolták meg, bennük keltettek hamis és hazug bűntudatot a megsemmisítésükre. A hatalom által művelt tömeges megsemmisítést az egyéni felelősségvállalás diktátumával támasztották alá (te és egyedül csakis te loptál, viseld a következményeket).
Csakis és kizárólag úgy maradhatunk életben a következőkben, ha a várható veszteségekkel mit sem törődvén azonnali hatállyal kimenekülünk a rendszer rabságából, mielőtt még gyilkos szorongatásával magával rántana minket is a sírgödörbe.
Azzal flexelnek iráni hackerek, hogy 100 GB-nyi levelezést nyúltak le Donald Tump-tól
100 GB-nyi privát levelezést nyúlt le Donald Trump személyes köréből egy, az iráni kormányhoz közel álló hackertársulat. Ezen tartalmak egy részét közvetlen a 2024-es elnökválasztás előtt kiszivárogtatták a nemzetközi sajtó számára, a maradék egyelőre türelmesen vár a sorsára.
Az FBI belső szabotázs-akciót sejt a szerencsétlen baleset mögött, ezért a törvényi keretek nyújtotta legszigorúbb elbánást ígérik azokra, akik szivárogtatni merészeltek.
Az eleddig nyilvánosságra jutott tartalmak közt megtaláljuk Trump és John F. Kennedy Jr jelenlegi egészségügyi titkár közt köttetett fizetési megállapodás részleteit, illetve egyes republikánus jelöltekkel tett kampány-koordinációit. Az anonimitásba burkolózó hackerek egyike az idén májusban Reuters-hez eljuttatott levele szerint több szivárogtatást nem tervez, sőt visszavonul.
Azonban a június 22-től USA részéről Iránt ért légitámadás meggondolásra sarkallta őt, s bejelentette, hogy épp a temérdek szenzitív adat organizációját készíti elő, hogy a komplett csomagot eladja egy valószínűsíthetően igencsak busás ellentételezést felkínáló licitálónak.
Önmagában az email-ek szivárogtatása nem árthat a Trump kormányzat renoméjának, ám egy-egy zaftos üzenet fellelése esetén a globális közvélemény igencsak hatékonyan befolyásolható az amerikai hegemónia tiszteletének megkérdőjelezésére.
15 millió hajléktalan kínai streamer kapar kétségbeesetten a napi betevő falatja megteremtéséért
Ezernyi rajongó hódolatával átitatott influencerré válni sokak számára maga az álom. Kevesen hihetnék, hogy eme lelkesen dédelgetett vágy mily heveny hirtelenséggel válhat lidércnyomássá.
Kínában a nyugati államokhoz képest teljesen más színezetet nyer magának az influencer tevékenység. Míg például Amerikában a társadalmi hierarchia csúcsát közvetlen a milliárdos és hollywoodi elit után az influencerek töltik be, addig kínában ez egy tömeggyártott kényszerpálya azok számára, kik telefonjuk kivételével semmit nem birtokolnak, munkanélküliként vagy kispénzű diákként tengetik létüket, továbbá nem vették fel őket elégséges fizetést kínálni képes gyári melóba.
Ezek az influencerek a COVID-karantén feloldása óta tömegével lepik el a nagyvárosok köztereit, olykor egész éjszakákon át streamelgetvén produkálmányaikat, mert a megfázás kockázatának felvállalása nélkül még étel sem juthat a szájukba. Kínában jó kommunista államhoz méltán nem létezik szociális ellátórendszer.
Nem elég, hogy immár 15 millió streamer áll ki keservében nap mint nap a telefonja elé pitiáner értékű felhasználói adományokért könyörögni, rendkívüli túltermelést generálván ezzel nevezett munkakörben, de anyagi és mentális nívójuk egyaránt kezd a béka feneke alá süllyedni.
Egy streamernek a figyelemkeltés kényszere végett muszáj totálisan gátlástalannak lennie és önbeégető akciók sokaságát vállalnia. Ezzel az a gond, hogy a javarészt 16-24 év közti fiatalság pszichéje nem bír még hathatós megküzdési mechanizmusokkal a tartós megszégyenülés levetkőzésére.
A heveny teljesítmény-pressziónak hála ezek a fiatalok mindent bevállalnak, mivel nagyjából 100 ezer követőtől felfele lehetséges a streamelésből megélhetéshez jutni.
A kényszerinfluencerek 70%-a viszont havi 15 dollárt sem keres meg tevékenységével, mely összeg az USA több tagállamában ratifikált minimál órabér mértékét sem éri el.
A gyakorlatilag semmiért komplett életüket és méltóságukat feláldozó streamerek végül szellemileg totálisan leépülvén hajléktalanokká vagy csatornalakókká alakulnak, kik nem fürdenek, nem tartanak fenn háztartást és a puszta reményét sem látják többé egy emberséges fizetést biztosítani képes állás abszolválásának.
Ne tessék öklöt rázni a „Na látod, csak a kétkezi munka az igazi munka!” ócska mantra mentén, mert a kínai gazdaság a hagyományos állásban dolgozó személyeket sem kezeli különbül, lásd a vécében alukáló gyári munkás lány esetét, vagy az álláskeresés céljából faluról városba költöző nőket, kik sok száz hiábavalóan kiküldött önéletrajz és terméketlen állásinterjú után nemes egyszerűséggel éhen halnak.
Kínában voltaképp négyféle úgymond valid karrier választása lehetséges a fojtogató álláspiac és a pártállami gazdasági direktívák kielégítésére, ezen felül semmi más nem létezik. A választható életpályák pedig: livestreamer, Temu vagy Shein munkás, ételfutár és keresztbe fekvés. Ennyi.
Sokáig éljen a munka alapú társadalom!
Kamerák telepítésének szüksége nélkül, Wi-Fi jeladókkal válunk azonosíthatókká a nyílt utcákon
Egy római egyetem kutatói feltalálták a kihelyezett kamerák szüksége nélkül véghez vihető személyi azonosítást. Egyszerű Wi-Fi jelek segítségével lefednék a köztereket, majd az embereket az alkatuk által elnyelt rádióhullámok szerint ismertetnék fel a digitális megfigyelés eszközeivel.
Az utcai kamerákat az emberek személyi szabadságáért aggódó lázadók játszi könnyedséggel leverhetik, ám a Wi-Fi jeladók hozzáférhetetlen helyekre is könnyű szerrel pakolhatók.
Az egyének Wi-Fi azonosításához az embereknek nem szükséges telefont, sőt semmilyen más digitális eszközt sem magukkal vinniük, egész egyszerűen a testük által elnyelt frekvenciák terjedelméből kikövetkeztethető az adott személy kiléte. Az elnyelt frekvenciák elemzését és a nagy tömegben utcán sétáló személyek egyéni felismertetését egy mesterséges intelligenciába ágyazott mély neurális háló végezné.
Eme azonosítási metódus a kísérletek szerint már most 95,5%-os pontosságot tudhat magának. A tudósok szerint a világon minden ember teste egymástól tökéletesen megkülönböztethető egyedi lenyomat készítését lehetővé tevő formában töri meg az elektromágneses hullámokat. A neurális háló ezeket az emberi szemmel és füllel érzékelhetetlen különbségeket tökéletesen nyilvánvalókká teszi. Még mesterséges intelligencia nélkül is 75%-os pozitív detektálási arány érhető el.
Végül kisül, hogy nem is szükséges a fenevad bélyegét hordoznunk jobb kezünkben vagy homlokunkon, ehelyett elegendő ki-be lélegezvén léteznünk, hogy a globális univerzális diktatúra alanyi jogú és szabadulhatatlan rabjaivá válhassunk.
A kutatók máris versenyben nedvesednek a testünkbe plántálandó chip vagy jól látható azonosító bélyeg helyett a testünk biometrikus modalitásán alapuló egyedi azonosító rendszer bevezetésének elérhető közelségbe jutott lehetőségétől.
Még az éttermek is megfigyelik vendégeiket, s személyes adatokat gyűjtögetnek róluk
Szilícium-völgyi vendéglők buktak le, hogy tételesen nyilvántartják a hozzájuk betérő vendégek listáját. A Lazy Bear nevű Michelin-csillagos étterem eleddig 115 ezer ügyfeléről rendelkezik rekordokkal, melyeket azok személyes adatainak sokasága mellett kompletten archivált szociálismédia-profiljaik alkotják. Az ürügy szerint így szeretnék perszonalizálni az étkezés élményét, hogy minden betérő vendégükről előre tudnak mindent.
A felszolgálók minden étkezni kívánó személy Google dokumentumát lecsekkolják. A SingleThread, három Michelin-csillagot magáénak tudó étterem munkatársai minden személy elérhető háttérinfóit lecsekkolják az alsó hangon 500 dollárról induló vacsorák felszolgálásához, kiváltképp azok LinkedIn profiljait, melyek által „a lehető legemlékezetesebbre hangolják a vacsora élményét”. Az Acquerello étterem 36 éve gyűjtögeti vendégei adatait, azok összes historikus asztalfoglalásával és az általuk fogyasztott borok tételes listájával együtt.
Egyetlen ellopott jelszó egy 150 éves cég pályafutásának vetett véget
Egy KNP nevű angol fuvarvállalat kapuira kellett örökre lakatot helyezni, mert egy zsarolóprogramokat fejlesztő hackercsapat sikerrel túszul ejtette a 158 éve alapított cég adattároló szerverét.
A zsarolószoftverek ama elvek működnek, hogy amennyiben sikerrel eszik be magukat az áldozat számítógépébe, az rögvest megkezdi az összes elérhető adat elkódolását, melyek speciális privát biztonsági kulcs nélkül többé vissza sem fejthetők. Eztán egy program töltődik be, mely a felhasználó tudtára adja annak teljes képernyőt betöltő figyelmeztetésében, hogy kritikus privát információi titkosításra kerültek, s amennyiben szeretné azokat visszakapni, az jobbára kriptopénztárca formájában testet öltő számlára kell elutalni egy legtöbbek részéről megfizethetetlenül magas összeget.
A programhoz tartozik egy számláló, mely általában 72 órát hagy az áldozatnak a szükséges pénz összekaparásához, akinek ez időn belül még kriptobróker céget is szükséges kerítenie.
Miután lezajlik a tranzakció, háromféle szituáció lehetséges. Vagy megkapja az áldozat a visszafejtésre használható privát kulcsokat (ez a legritkább eset), vagy befizetése ebek harmincadjára jut, s privát adatai ígyis-úgyis elvesznek, vagy az egész szoftver egy hoax, és valójában nem kódol el semmit. Negyedik, amolyan rejtett bónusz lehetőség még, hogy kikódolódnak a fájlok, de a betömetlen biztonsági résnek hála szinte azonnal ugyanazon vagy egy másik zsarolóvírus ismét fogságba ejti azokat.
A fuvarcég a legrosszabb opciót kapta ki magának, s 6,5 millió ügyfelük rekordjai váltak az enyészet martalékává. A biztos csődbe torkolló akciót egyik munkatársuk gyenge jelszavának megfejtésével sikerült foganatosítaniuk a kiberbűnözőknek.
A másfél évszázados múltra visszatekintő vállalat alig néhány nap leforgásán belül csődölt be, örök mementóként szolgálván ama vállalatoknak, kik a digitális ügyintézés folyamatában csakis és kizárólag a hatékonyságot és biztonságot képesek meglátni.
Hackerek adószámokat gyűjtögetnek a Belügyminisztérium nevében
Valamilyen oknál fogva cégektől és magánszemélyektől gyűjtöget adószámokat egy tömeges levelezést lefolytató hacker társulat:
Már maga a belügy reagált arra, hogy hekkerek olyan e-mailes átverés eszközéhez folyamodnak, mellyel kicsalják a gyanútlan felhasználó adószámát. El is kezdték felkutatni az elkövetőket.
Ismeretlen elkövető a Belügyminisztérium (BM) nevében tömegesen kiküldött elektronikus levélben kér árajánlatokat vállalkozásoktól, magánszemélyektől azzal, hogy a címzettek adják meg adóazonosító számukat – közölte a minisztérium az MTI-vel kedden.
A kéretlen levelek állítólag egy vírust tartalmazó fájlmellékletet is magukban foglalnak, melyek megnyitását a 150 éves cég sorsára jutásunk terhe mellett ajánlatos mindenkinek mellőzni.
Egy hajléktalan prostituált is játszi könnyedséggel el tudja lopni digitális azonosítóinkat, hogy kifoszthassa azokkal bankszámláinkat
Hogy lássuk, mennyire nem szükséges minden hájjal megkent profi hackerré válnunk óvatlan embertársaink megkárosításához, álljon itt egy Telex-riport, melynek tanúsága szerint akár egy hajléktalan prostituált is képes milliókat lopni a boldog-boldogtalan részére átjáróházakként üzemelő bankszámláinkról, köszönhetően az egyre vérmesebb digipénz-propagandának és az online ügyintézések kamuból eljátszott biztonságának.
Íme az ajánló szövege, de érdemes a teljes videót is megtekinteni:
H. Anita besétált egy kormányablakba, azt mondta, elvesztette az iratait, majd bediktálta valaki más adatait. Az így igényelt, új személyivel pedig kifosztotta az áldozat bankszámláját. Aztán ugyanezt megcsinálta még másik hat emberrel.
2024 végén bukott le H. Anita, amikor harmadszorra is megpróbált egy bankfiókban pénzt felvenni Mónika bankszámlájáról. Az első két alkalommal senkinek sem tűnt fel a csaló, mert egy valódi, érvényes okmánnyal igazolta magát, amit nem sokkal korábban igényelt a kormányablakban. Ráadásul H. Anita összesen hét ember személyazonosságát lophatta el így, és többmilliós kárt okozhatott, mire végre elkapták. Megpróbáltuk megtudni, ki lehet ez a gátlástalan mesterbűnöző, de csak egy szegénysorú nőt és egy meglepően támadható rendszert találtunk.
