A digitális pénzek és bankszámlák mellett felhozott „legütősebb” érv az ilyen kiszámoló blogos sarlatánok részéről, hogy azok pénzmozgásai minden körülmények közt rendre tökéletesen lekövethetők, minden tranzakciónak jól látható nyoma van, továbbá a készpénzzel ellentétben hathatós gáncsot vetnek a fekete gazdaság elburjánzása elé.
Lássuk csak, hogy teljesít a gyakorlatban az agyonistenített digitális pénz. Azon felül persze, amit már eddig is tudtunk és alaposan feltérképeztünk, hogy a számlapénz a szervezett bűnözés, bársonyszékből finanszírozott terrorizmus és a totális gazdasági összeomlás melegágya.
A Világbank 2024-ig bezárólag rekord mértékű, 104 milliárd dollár összértékű adományt gyűjtött a maga klímaalapjába, amelynek célja a globális klímaválság elleni küzdelem elősegítése, elsősorban ama szegény országokban, melyek a válságnak való közvetlen kitettségük ellenére nem rendelkeznek annak kezeléséhez elegendő pénzügyi eszközzel.
Ennek a klímaalapnak a számviteli rekordjait az Oxfam civil szervezet átvilágította, s konklúzióként hozta, hogy a 2017-23 közt szétszórt klímavédelmi költésekből számítási módszertől függően 24-41 milliárd dollár közti összeg nyilvános elszámolási rekordok híján hiányzik. Magyarán a nevezett intervallumhoz tartozó pénzmennyiség nyomtalanul eltűnt.
Az Oxfam bár az auditált időszak összes számlarekordját és financiális jelentését lekérte, azokban oly számos és hézagokkal teli hiányosságokra lelt, amelyek ennek az akár 41 milliárd dollárt elérő összegnek az útját nem teszik lekövethetővé. Márpedig a jótékonysági, kiváltképp globális szervezetek pénzügyi kimutatásainak minden körülmények között abszolúte transzparenseknek kell lenniük, s nem kéne közgazdász professzort felbérelni az össze-vissza hányt bikfanyelvű kimutatások bogarászgatására, ahogy egyébként azt az Oxfam kényszerből megtette.
A Világbank büdzsékimutatásai kizárólag a tervezett költéseket (pénzügyi keretet) helyezték lajstromba, ám fájóan hiányzott annak bizonysága, mindezekből mi minden került ténylegesen is teljesítésre. Végül a 2017-23 közt publikált költés-tervezetek és az ezek abszolválását igazoló számlakimutatások tartalma közt összesen 24-41 milliárd dollár közé tehető eltérést fedeztek fel.
Úgy igazgatják tehát ezen globális szervezetek vezetői az intézményeiket, mint a kuplerájokat. Az Oxfam szerint tökéletesen hiányzik a nyilvános elszámolásokból az ígért költések megvalósulásának visszaigazolása, a pénzügyileg támogatott projektek klímaválságra gyakorolt hatásának vizsgálata (magyarán egyáltalán nem tudni, tényleg a klímaválság visszaszorítását célozza-e a befektetések oroszlánrésze). Több költésnél önellentmondásos számokkal is találkoztak az elemzők, például hogy befejezést követően olcsóbb lett egy projekt, mint amennyit mondjuk az átadást megelőző utolsó mérföldkőig már elköltöttek.
180 projekt elemzését követően az Oxfam ama következtetésre jutott, hogy a projektek reálértéke átlagosan 26-43 százalékban múlta alul az azokra kiutalt összegek mértékét, azaz minimum 24 milliárd dollárnyi összeg magánzsebekbe vándorolt.
Nesze neked biztonságos, lekövethető, csalást nem toleráló számlapénz!
