Nem mindennapi szeánsznak örvendhettünk az idei évben, hiszen rögtön a kempingnyitást megelőző éjszakán porrá lett a komplett nagyszínpad. A szervezők másfél nap leforgásán belül állították fel az eredeti díszlet romjai elé a sógoréktól odaszállított giga LED-falat, mely egyben az idei esemény roppant puritán, mégis ikonikus látványosságává formálódott.
Viccelődtek is a zenei szaklapok, hogy a rockereknek köszönhette a tüc-tüc fesztivál a megmaradását, merthogy a lóhalálában összetákolt új színpad utoljára a Metallica együttes európai turnéján került használatra.
Végülis bejött a predikció, hogy a klipeken látott szénig égett formájában a fesztivál nem kerül megrendezésre, de hihetetlen furfanggal, vehemenciával, hittel és bizalommal azonnal találtak is megoldást a szükségszerűnek mutatkozó halasztás elkerülésére.
Mennyit ártott a rendezvény nimbuszának a tündérország szépségű főszínpad elporladása? A sajtó és a napvilágot látott, minden korábbinál művészibb összeállítású aftermovie tanúsága szerint semmit. Jómagam csak félig tudok egyetérteni eme kijelentéssel.
10Hardkar & Angerfist (hard techno & hardcore)
Az idei esemény értékelésénél tehát ne vegyük figyelembe a Tomorrowland varázsát szinte első évektől fogva meghatározó színpadi díszlet hiányát. Ennek kérdését félre téve el kell mondjam, hogy a rendezvény előnyére vagy hátrányára, döntse el ki-ki tetszése szerint, de igencsak élesen elvált a fesztiválon az ún. populáris közízlés az elektronikus zene újabban prezentált irányvonala egymástól!
Világítsuk meg gyorsan, miről is van szó. Miközben a mainstream portálok riporterei a K-pop mindent elsöprő térhódításáról litániáznak, s a 2023-24 során mutatott tetszhalott állapotából az amerikai popzene is kezd szép lassacskán feltápászkodni, az idei Tomorrowland-nek még a mainstage-én is főszerepet kaptak a zörgő-zakatoló, kalapáló, pumpáló, instrumentális vagy minimalista vokálokkal tarkított, muzikális harmóniát csak hébe-hóba tartalmazó techno, hard techno, acid és hard trance szettek!
Mindezen folyamatnak az ínség évtizedében (2006-16, amikor a hard dance teljesen visszaszorult) roppant mód örültem volna, csak ugye a Tomorrowland a világ legnagyobb és legnépszerűbb elektronikus fesztiválja szerepében tetszeleg, s mint ilyennek illendő volna leképeznie a komplett EDM-repertoárt, és potenciális új rajongói tömegek bevonzásához kedvezni kicsit a populáris közízléshez közelebb álló hallgatóknak is.
Hihetetlen, de szinte teljesen eltűntek a korábbi retro slágerek, popzene, vokális dance inspirálta trackek a talonból és maradtak a 90-es / 2000-es évek underground technójának speedezős, ecstasy-zós veretéseinek utánérzései Ezeknek is megvan ugyan a maguk romantikája, sőt, ha választani kell, hogy álmatag house vagy csapatós hard techno, jómagam is örömmel az utóbbira tenném voksom.
9Sub Zero Project (hardstyle)
De az univerzum nem kizárólag belőlem és a fajtámból áll, ráadásul még magam sem tartom üdvös folyamatnak, ha 80 ezer ember ilyesféle, a maguk korában legfeljebb 1500 fős nightclubokat megtölteni képes zenékre táncol, valahogy nem tűnik autentikusnak az élmény.
Úgy látszik, készülnek a DJ-k az elektronikus zene underground-ba való visszatértére, holott David Guetta 2022-ben még azt ígérte, a 2010-es EDM láza csak ízelítő volt ahhoz képest, ami eztán következik! Hát kaptunk most nagy fejreesést, mert míg a 2022-es Tomorrowland a rendezvény történetének egyik legunalmasabbjának bizonyult, kifáradt és a karantén alatt semennyire nem aktualizált szettekkel, addig mostanra igazán elvetették a DJ-k a sulykot a komplett estét keresztbe-kasul betöltő légkalapács-mixeikkel.
Még az általam régebben negligált house szetteknek sem tudtam örvendeni, pedig legalább azoktól elvártam volna némi kis decenciát… de nem, mert azokból is ugyanúgy kivették az énekes-dallamos számokat, s maradtak helyettük a mindenféle agyonvagdosott félmondatokat felvonultató minimalista progressive igénytelenségek, amilyeneket a hazai Coronita partykon szoktak tolni.
Fura módon a classic mixek száma is visszaesett. Ez alkalommal Hardwell tolt egy 2010-es dekádbeli big room szettet, 2000-es évekből származó tech-house számot is hallottam egyet-kettőt, de ezen kívül semmi. Korábban a 90-es évek komplett techno és trance felhozatala képviselte magát akár a mainstage-en is!
8Oliver Heldens (progressive house-tól hardcore techno-ig)
Mindezek mellett nem hangzott el semmi K-pop inspirálta saját szám, feldolgozás vagy remix sem, a house rádióbarátabb változata totál eltűnt, pedig Ariana Grande tavaly rukkolt elő egy ilyen albummal, és ne felejtsük el Dua Lipa 2018-as fellépését sem ugyanezen fesztiválon. Ez részemről nem probléma, annál inkább megkérdőjelezi viszont a fesztivál jövőjét: mi lesz, ha nem érkeznek új arcok a szcénába, mert a jelenlegi lineupot túl durvának vagy igénytelennek tartják?
A beillesztett szettek java részéről elmondható, hogy kezd megint homogenizálódni az elektronikus zene, és elmenni ilyen hard techno irányba, ami nagyon fura trendfordulat. Persze megjelent 2023-ban a hypertechno, de az a hands up utódjaként és a TikTok felkapott slágerműfajaként hatalmas sikerre lelt a mainstream zenerajongók köréből is, hiába beszélünk tempós és viszonylag kemény műfajról.
Az meg egyenesen bűn, hogy miközben a trance kezd egyre biztatóbb életjeleket mutatni magáról, a mainstage-ről szinte kompletten kiszorult a műfaj, még Armin van Buuren is inkább a techno irányába kacsintgatott az idei műsorával.
Azt kell mondjam, a főszínpad csodás dizájnját figyelembe sem véve a tavalyi felhozatal nekem jobban tetszett. Sok DJ most túlzottan is bekeményített, s jobbára felszívódott a tavaly tapasztalt változatosság: idén senki nem tolt igazi hands up-ot, trance-ből csak a hard trance képviseltette magát láthatóan és a hardstyle is kicsit visszaszorult a hard techno javára, azt vettem észre. Jön viszont fel a DnB, ám ezen műfaj lemezhuszárai prezentálta szettekből sajnos egyik sem nyerte el tetszésemet. 🙁
7Hardwell (techno & hardstyle)
Sokan pakoltak 1-2 igazán meglepő szerzeményt műsorukba, de egyik fellépő sem tolt most 4-5 műfajt egyszerre, mint csinálták tavaly. Amelie Lens-től hallhattunk egy kis full on psy-t, Maddix-tól early hardstyle-t, Oliver Heldens progressive house-tól hardcore techno-ig (!) utaztatott minket, Steve Aoki-tól hallhattunk némi DnB-t.
Ami igazán fura még, hogy a tavaly domináns műfajjá lett hypertechno trackjeinek száma is visszanyesődött. Mindemellett a legtöbb DJ mindkét hétvégén játszott szettje tökéletesen ugyanaz volt.
Azt kell mondjam, bár a bevezetőben taglalt áldatlan körülmények ellenére nagy jókedvvel hallgattam a mostani Tomorrowland szettjeit, egészen lelohadt az örömöm, miután ezen cikk tartalmi pontosítása kedvéért összevetettem azokat a 2024-es műsorokkal.
Az a bajom tehát, hogy miközben nincs ellenemre a kemény műfajok dominanciája – nemhiába HardBeats a rovat neve -, láttunk már ilyesféle mozgást az ezredforduló környékén, amikor a hamvaiból több évnyi hiátust követően feltámadt popzene – az ilyen Spice Girls-öknek, Britney Spears-eknek, továbbá a nu-metal és hip-hop térhódításának hála – kihajítván az eurodance-et és happy hardcore-t az FM-rádiók és zenetévék világából visszaszorította a műfajt Ibizára és a belpesti „drogos bulik” sötét-dohos színhelyeire.
6Armin van Buuren (trance, techno)
De most ugyanezen folyamatra nem találok magyarázatot: az elektronikus zene népszerűségének nem feltétlen valaha volt legmagasabb, de mindenképp előkelő csúcsát éli meg, 2023-24 során e kategória műfaji változatossága kezdett ismét felfejlődni, s a „virágozzák ezer virág” filozófia jegyében szinte mindegyik stílus képviseltethette magát a Tomorrowland-en… ehhez képest az idei fesztiválon biza komoly regressziót élhettünk meg.
Azért nem okozott számomra álmatlan éjszakákat egybegyűjteni a 10 legremekebb szett listáját, hiszen mondom, nem az én szubjektív ízlésemnek nem felelt meg kellően az idei felhozatal, hanem a nagy képet, az elektronikus zene ijesztő és totál indokolatlan regresszióját látom kibontakozni – vissza az undergroundba.
