Kínában a 9-9-6 munkarend (reggel 9-től este 9-ig, heti 6 napon keresztül) alaposan kikészítette a többség idegrendszerét. Olyannyira, hogy fiatalok komplett tömegei kívánják immár a rendszer halálát. Akaratuk érvényesítése érdekében akár keresztbe is fekszenek a nyílt utcán, így jelezvén a pártállam részére, hogy nem vagyunk hajlandóak többé hozzájárulni a bennünket kinyíró rendszer istápolásához.
Kínában jelenleg a fiatalkorúak munkanélkülisége a keresztbe fekvést figyelembe nem véve is abszolút csúcson tanyázik. Akadnak híradások, melyek szerint a koronavírus-terror sújtotta országban az idei évben 80%-ot ért el a munkát találni nem képes, frissen végzett diplomások aránya.
Kína kollektivista társadalmában nagy szégyennek számít, ha valaki nem a hatalom vagy a családi közeg utasításainak megfelelő lelkesedéssel válik rendszerszolgává. Persze a körülmények hatalma mit sem érdekli ugyanezen „tradicionális értékrendet” valló nemzedéket. A fiatalok tömeges megszégyenítése végett nem véletlen, hogy egyre ködösebb és távolba vesző időpontokra tolódik a családalapítás és gyerekvállalás, valamint hogy a fiataloknak ötletük sincs arra, mit szeretnének csinálni. A lelkesedés és önálló törekvés minden instrumentumát kiütötték a kezeikből az elbutító oktatás és a szülői kontroll által körbefalazott, beszűkült perspektívák által.
Akadnak azonban másképp gondolkodók is. Nagy vihart kavart a 40 éves Nianan példája, aki 15 év kemény és alázatos munkáját követően látta úgy léthelyzetét, hogy tökéletesen reménytelen a munkától várnia a boldogságot és jólétet.
Szülei nemhogy messzire kergették volna a háztól, hanem felajánlották neki, hogy ha már ilyen a rendszer, akkor ne vesztegesse múlandó életerejét annak hiábavaló istápolására. Helyette költözzön vissza hozzájuk, s álljon teljes munkaidős kislányként szolgálatba.
Az idős pár havi 4000 jüan (kb.200 ezer Ft) ellentételezésért cserébe fogadta magához Nianan-t, kinek ráadásul se kajapénzt, sem albérleti díjat nem szükséges kiköhögnie, mivel minden szükségletéről örömmel gondoskodnak szülei. A nevezett 200 ezer forintot tehát arra költi Nianan, amire akarja.
Természetesen a lánynak akadnak azért kötelezettségei is a család felé. Magát a bevásárlást és főzést neki kell intéznie, szüleit fuvaroznia szükséges ide-oda. A háztartás elektronikai eszközeit is ő tartja karban, s 1-2 havi alkalommal családi utazásokat is leszervez a közös kikapcsolódás biztosítására.
Persze van miből fedezni a lányka jövedelmét, hiszen a házaspár egészen busás, 100 ezer Jüan (5 millió Forint) havi apanázzsal rendelkezik.
Az egyedülálló viszonyrendszert mindkét fél kölcsönösen előnyösként értékeli. A szülők boldogok lányuk társaságában, Nianan pedig így is szabadabban élhet, mint amit a vállalati ültetvény megenged neki, ráadásul megkötöző pénzügyi függőségektől mentesen.
A kínai médiában és online fórumokon természetesen radikális megosztást generált a hír. Egyesek szerint a család magánügye, milyen jellegű megegyezést kötnek a tagok egymással, s örülnek Nianan boldogságának. Mások viszont szimplán élősködőnek állítják be őt, amiért nem vadidegen közegben dolgozik vadidegeneknek horrorisztikusan alacsony bérért s veti oda komplett identitását a mammon imádatának.
