Akad egy roppant vicces libertárius mém, melyen egy középiskolai tudományos verseny nevezője a „mennyi fűrészport lehet keverni egy puffasztott rizs szeletbe anélkül, hogy az emberek azt észrevennék?” címmel ellátott kísérletet vezényli le a lehető legszakszerűbb tudományos metódusok és kísérleti alanyok nyomán. E vizsgálat segítségével a profitmaximalizálásra igyekvő kapitalisták megállapíthatják, mennyi élelembe kevert szemetet képes elviselni az emberi ízlesés anélkül, hogy rádöbbenne a csalás tényére.
Sajnos a kutatás szövege nem élte túl a mém státuszt, mindenesetre pont arra lettek teremtve korunk youtuber influencerjei, hogy megismételjék és kamerák előtt végre is hajtsák nevezett kísérletet.
Így aztán egymástól függetlenül több youtuber is előkapta a házi mixert, szirupos üveget, beizzította a sütőt, majd temérdek különböző fűrészpor-aránnyal kombinált nasit kisütvén kikísérletezte ama ideális arányt, amely mentén a rögtönzött házi protein-szeletek még éppen ehetőknek bizonyultak anélkül, hogy az áldozatok detektálnák a beléjük kevert fűrészport.
Nagyjából 1 és 15 százalék közti fűrészpor-tartalomnál még egészen fogyasztható ropogós rizsfalatok keletkeztek, majd 30 százalék fűrészpor-koncentráció környékén kezdték detektálni a kamera elé citált áldozatok, hogy valami nincs rendjén az ingyen osztogatott rágcsálnivalóval.
50 százalék környékén már kivétel nélkül mindenki detektálta az átverést, és a többség ki is köpte a nem túl kedves ajándékot.
Egy másik csávó kenyérrel tesztelte ugyanezen ötletet. E művelet bír némi történelmi alappal, mivel az élelemipari ellenőrző szervek elburjánzása előtt az üres kalóriától az ehetetlen szeméten át az egyenesen mérgező salakanyagokig bezárólag bármit belesütöttek a pékek a kenyerekbe, csakhogy növelhessék profitrátájukat.
Itt már 20 százalék környéki fűrészpor-tartalom mellett is ehetetleneknek bizonyultak a kenyerek, így aki szeretne tényleg busás profitokat abszolválni, az inkább az eleve méregdrága protein -és vitaminszeletek előállítására vállalkozzon.
Az egyes számú kísérlet szerzői szerint nagyjából 20-25 százalék környékén tetőzik ama ideális fűrészpor-arány, amelyen a csalás még jobbára detektálatlan marad. Ráadásul egy szép, ropogós-barnás árnyalattal is gazdagabbá válik csemegénk, mely így még inkább csalogatja a villámgyors harapnivaló után ácsingózó fitneszezőket.
Történelmi kontextusban nem kizárólag kapitalisták igyekeztek a liszt értéktelen hulladékkal való helyettesítésére. A nagy gazdasági világválság idején a mélyszegénységben tengődő anyukák fűrészporos gyerektápszerrel, bébiétellel és levessel etették csemetéiket, mivel az emberi gyomor által emészthetetlen cellulóz-tartalmának hála a fűrészpor hosszú órákra biztosít telítettség-érzetet az éhezőknek.
