
A Rest of World, egyébként meglehetősen színvonalas blog hasábjain figyeltem fel a magyar akkugyárak elleni harcról megemlékező tudósításra. Ez egy olyan technológiai portál, mely kifejezetten az amerikai és nyugat-európai világon kívüli technológiával kapcsolatos újdonságokat és híreket hivatott szemlézni.
Ebben a bejegyzésben, melyet terjedelme végett nem fordítanék le teljesen, egy Kozma Éva nevű asszony megszólalásai nyomán értesülhetünk a Debrecen határába ültetendő CATL akkugyár természetkárosító hatásáról, melyet teljes egészében kínai tőkéből és kínai munkaerővel húznak fel tulajdonosai.
A 48 éves Éva környezetmérnök végzettsége végett meglehetősen kompetensnek mutatkozik a kérdéskörben, hogy a 8 milliárd dolláros gyár mekkora kárt tesz a komplett Kelet-Magyarország termőföldjeiben és vízkészletében. A temérdek állami támogatásról nem is beszélve, melyet mind a lakosság zsebéből húznak ki, hogy rabszolgákként tarthassák őket ezekben a mérgező hodályokban.
A riportban temérdek más személy is megszólal, és érdekes módon ezek mind középkorú, többgyermekes anyák (Éva is, akinek három gyereke van). Ennyire szívén viseli a magyar kormány a családokat, kiknek gyermekeit toxikus méregfelhőkkel gyilkoltatja agyon.
A Kínából betelepítendő gyárak ellen immár egészen heveny ellenállás mutatkozik, mivel a népességnek meglehetősen negatív tapasztalatai gyűltek össze az eddig idecsábított koreai üzemekről. A gödi Samsung gyárat 2018-24 közt 58 alkalommal bírságolták meg a hatóságok, mely többek közt rákkeltő és mérgező anyagokat eregetett a város lakosságára, veszélyes mennyiségű szén-dioxid többletet termelt, gyáron belül pedig rendszeresen veszélyeztették a munkásokat és hanyagul tárolták az akkugyártás melléktermékeként hátramaradt toxikus vegyi hulladékokat. Több esetben robbanás és tűz is kitört az épületben.
A szintén debreceni illetőségű és kínai tulajdonú Halms máris lebukott környezetpusztító tevékenységével, ami nem épp pozitív fényt vet a hamarosan elkészülő CATL gyárra. Kiváltképp mivel a kínaiak tofu-építészete a gyorsaságot és hatékonyságot minden másnál, kiváltképp a minőségnél és biztonságnál magasabb prioritásba helyezi.
2023-24 során összesen legalább tíz, jobbára kínai illetőségű üzemegység betelepítésén munkálkodó település polgármesterei, jegyzői és engedélyeztetést végző pártállami alkalmazottai ellen indult lakossági demonstráció, melyek eleddig vegyes sikerekkel kecsegtettek.
A CATL szóvivője máris bejelentette a kínai médiában, hogy Mikepércs melletti gyárának felhúzása ütemterv szerint halad, s 2025 folyamán meg is kezdi működését. Alsózsolcán viszont a lakosság megakadályozta egy szlovén akkuújrahasznosító alkalmatosság építését, Hevesen pedig egy akkugyárak kiszolgálására hivatott NMP-üzem felhúzását szabotálták bátor ellenállók. Ácsott bíróság elé került a szintén kínai Bamo Technology katódgyárának ügye, s akár fél évtizeden át elhúzódó pereskedés követheti a népi ellenállást.
Mindezek mellett a CATL gyár kapcsán civil szervezetek beperelték a magyar államot, mivel az gyaníthatóan összejátszik a tulajokkal az engedélyezési eljárás minél zökkenőmentesebb és kényes vizsgálati protokolloktól mentesített lefolytatására. Persze a reakciós karhatalom sem tétlenkedik: vizsgálat alá vonták a Göd-ÉRT Egyesületet, amiért az gyanú szerint külföldi pénzből ellátván magát beavatkozik a demokratikus választásokba.
Orbán karhatalmi fantáziátlanságából adódó nedves vágyálma a Kárpát-medence teleszórása vadidegen munkásokkal teletömött mérgező akkugyárakkal, amelyek felépítésének és ide csalogatásának díját a magyar adófizetőkből húzza ki erőszakkal. A vendégmunkások által befizetett adókból – merthogy számottevő fogyasztás általi gazdaságpörgetést vagy hazai népességnövelést egyáltalán nem várhatunk tőlük – a karhatalom tovább hizlalhatja az elzárt EU-s pénzcsapok nyomán éhező milliárdos hiénáit, miközben a lakosság elleni terrorja lefolytatását elősegítő rendészeti és digitális kontroll szisztémáit is tovább építgeti.
Az akciók vesztesei pedig garantáltan mi, az emberiség leszünk, kik szerencsés esetben is örök rabszolgákként karistolhatjuk ezeknek a méreggyáraknak a padlóját, korai kegyes elhalálozásért rimánkodván, mely mesés életlehetőségek a mi kontónkon jutnak finanszírozásra.