A magukat nemzeti konzervatívokként aposztrofálók kedvéért megemlítem, hogy Mózes a turulszobrok és Trianon emlékművek felállítását is mereven tiltja:
Ne csináljatok magatoknak bálványokat, ne állítsatok se szobrokat, se emlékoszlopokat, ne emeljetek országotokban jelképes köveket, hogy hódoljatok előttük, mivel én, az Úr vagyok a ti Istenetek.
Érthetetlen, hogy miért kellett a katolikus egyháznak kilopnia e parancsolatot a gyülekezeteikben osztogatott Bibliából, hiszen Jézus Krisztus és az ő keresztje, illetve Mária és a szentek ábrázolásának tilalma nem szerepel a parancsolatban.
Ugyanakkor az már meg van adva, hogyan kelljen kinéznie egy igazán istentisztelő templomi oltárnak. Tömören, a lehető legpuritánabbul:
Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak. Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged. Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt. Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.
Jól tudta Isten, hogy a szemmel látható dolgok imádatáról nem lehet tökéletesen elterelni az emberiség figyelmét, ezért úgymond áthidaló megoldásként a fizikai objektumok puritanizmusát követelte meg (hogy ne gyönyörködjenek az emberek az anyagban). Továbbá, az emberáldozat elkerülése érdekében inkább állat -és növényáldozatot ír elő, de ahogy felfedtem egy másik zseniális forradalmi evangéliumban, a kötelező áldozat abszolúte nem szerepel Isten elvárásai között! A mózesi törvényekben megkövetelt áldozat nem az áldozatkultusz bevezetéséért történt, hanem hogy legalább a gyermekek és csecsemők legyilkolása szűnjön meg! Innentől lehet aztán visszafelé lépkedni az emberáldozattól az állatok, majd növények feláldozása felé, majd végül a kötelező áldozat megszüntetése irányába.
Érdekesség, hogy a munkavégzést Dániel próféta könyve mindennapi áldozatként aposztrofálja, tehát a munka is egy olyan áldozatkultusz, amelynek öncélú végzését az Isten nem nézi jó szemmel. Tessék ezen elgondolkodni.
Harmadik parancsolat:
Károli: Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
Kat.: Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi.
Na ezt aztán kifejezetten szeretik a bodóattila kaliberű fertelmes sátánfajzatok – nyilván jól felfogott önérdekből – elferdíteni.
Az Isten nevét hiába felvenni nem a sóhajtozva előadott jajistenemezés fővesztés terhe mellett tiltott aktusát jelenti, hanem hogy ne vegyél fel tisztségeket Isten nevére hivatkozva. Tehát ne tetszelegj papként, ha nem vagy felszentelve papnak, ne hazudd, hogy Isten nevében (vagy ami még rosszabb: Istenből) szólsz, amikor a sátáni monológjaidat adod elő.
Amit tehát az ilyen bodóattila-félék művelnek, hogy lefokozzák a parancsolatot valami iszonyú profán szintre (ne jajistenemezz, mert örökké égsz a gyehenna tüzén), s az egyszeri paraszt nem veszi észre, hogy mindezen művelet az önmaguk Isten trónszékébe való ültetése érdekében zajlik.
Bodó attila hörögve tiltja a mocskos pofájával a jajistenemezést, de közben ilyeneket állít, hogy onnan tudhatjuk, hogy Isten beszél hozzánk a magasságos fellegekből, hogy az ő száját láthatjuk mozogni. Tehát ő a sátáni dumálmányaival való fertőzés érdekében önkényesen összeragasztja a száját Istennel, kvázi annak testrészévé tevén magát, s így űzheti a jajistenemezésnél fertelmesebb istenellenes bűnei hadát, hogy ő bárminemű isteni felhatalmazást mellőzvén és Isten nevét hiába felvévén prófétál. Méltó ez a sötét rémalak a gyehenna tüzére!
Ezen felül az emberi uralkodók istenként való imádatát is tiltja a parancsolat, azaz semmilyen élő embert, legyen az abszolutista uralkodó, diktátor, fáraó vagy császár nem imádunk istenként és nem rogyunk térdre előtte. Hívják azt a földi istent akár Napóleonnak, akár Hitlernek, Sztálinnak, Mao Ce-tungnak vagy Orbán Viktornak, egyetlen uralkodó sincs felhatalmazva, hogy magát Isten helyébe ültesse.
Kivéve persze ama népeket, kik e kifejezetten erélyes tilalom ellenére mégis mindenható istenekként imádják akár megválasztott, akár fejük fölé ültetett uralkodóikat. Persze az ilyenek el is nyerik méltó büntetésüket a sorstól: az ilyen népek szegénységben és nyomorúságban fognak tengődni, Isten nem hallgatja meg az ő jajkiáltásaikat és sirámaikat, emellett az egyetlen igaz Isten helyébe ültetett uralkodóik bármit megtehetnek velük. Munka alapú társadalmat vezethetnek be, ahogy az egyiptomi fáraó is tette a lakosság pusztítására és meggyötrésére, gyermekeiket szabadon elvihetik mellőlük, és akár ki is irtathatják a fele népet, ahogy mondjuk Pol Pot tette, vagy ahogy teszik napjainkban a demográfiai katasztrófát eszkaláló miniszterelnökeink a maguk aberrált adósrabszolga konstrukcióikkal.
Végezetül, Isten tiltja a nevére tett esküt is. Tartsuk ezt észben, amikor mondjuk bírósági tárgyalásokon az Istenre esketnek bennünket, vagy valamely embertársunk az ő nevére esküszik:
És ne esküdjetek hamisan az én nevemre, mert megfertőzteted a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr.
Negyedik parancsolat:
Károli: Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van…
Kat.: Gondolj a szombatra és szenteld meg. Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat.A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenő napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned, sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek.
Na ezt a parancsolatot gyűlölik és szegik meg legtöbbször a sátáni munkafasiszták.
Mózes a törvény részletezésénél megparancsolja, hogy a hívők szombat napján SEMMIT ne dolgozzanak, de még rőzsét se szedjenek az erdőben, a kandallóba se gyújtsanak be, illetve ne főzzenek. Főzzön mindenki előtte nap két napra, és akkor marad mit enni. Szó szerint semmi munkavégzés nincs megengedve, kivéve a vendégek fogadását és a hívők egybegyűlését Isten nevében.
Az is érdekes, miféle példást büntetést kell mérni a szombatnapon dolgozni merészelőkre. Íme:
Az Úr így szólt Mózeshez: „Parancsold meg Izrael fiainak: tartsátok meg szombatjaimat. Legyen az jel köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre. Erről ismerik meg, hogy én, az Úr szentellek meg titeket. Ezért tartsátok meg a szombatot, legyen az szent előttetek. Aki megszentségteleníti, az halállal lakoljon. Aki ezen a napon dolgozik, azt ki kell irtani népéből. Hat napig dolgozzatok, de a hetedik nap, a szombat, a pihenés napja, az Úrnak van szentelve. Mindenkit, aki szombaton dolgozik, halállal kell büntetni.
Tehát ha neked is van ilyen magát baromi nagy keresztény-konzervatívnak képzelő turbómagyar ismerősöd, aki szombat reggel berregteti a szaros fűnyíróját, járatja a fűrészgépét vagy esztergapadját, bejár dolgozni vagy a mocskos pofájával neisegyékezik a személyed felé, jogodban áll őt azonnali hatállyal kivégezni, ahogy Mózes azt megparancsolta:
Mikor pedig Izráel fiai a pusztában valának, találának egy férfiat, ki fát szedeget vala szombatnapon. És elvivék azt, a kik találták vala azt fát szedegetni, Mózeshez és Áronhoz és az egész gyülekezethez. És őrizet alá adák azt, mert nem vala kijelentve, mit kelljen vele cselekedni. És monda az Úr Mózesnek: Halállal lakoljon az a férfi, kövezze őt agyon az egész gyülekezet a táboron kivül. Kivivé azért őt az egész gyülekezet a táboron kivül, és agyon kövezék őt, és meghala, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.
Majd a második részben megláthatjuk, Jézus Krisztusnak miképp sikerült a szombat erejét megtörvén e szent napon is jót cselekedni úgy, hogy még követői is egytől egyig mind megszegték a szombatot.
Ötödik parancsolat:
Károli: Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked.
Kat.: Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
Na ezt viszont már nem megszegni, hanem előszeretettel alkalmazni szokták a sátáni kamukeresztények a gyermekeik halálfélelembe taszítására.
A gyerek kiszolgáltatottságánál fogva rákényszerül a szüleinek való engedelmeskedésre, ugyanakkor hazug ama állítás, hogy a gyermek nem is haragudhat rájuk, vagy kötelessége halála napjáig eltűrni azok kegyetlenkedését.
Jézus Krisztus szerint aki OK NÉLKÜL haragszik szüleire, az méltó a gyehenna tüzére. Aki mindezt okkal teszi, mert pl. komplett gyerekkorában a folyton részeges apja össze-vissza verte vagy erőszakolta, ott bizony nincs bocsánat a szülőnek.
Másik, hogy a parancsolat hatálya a többi rendelkezés betartatása mellett a gyermek későbbi kicsapongó létvitelétől való védelmére terjed ki. Namármost akinek szülei maguk is részegesek, hanyagok vagy önkényesek, azok mán hogyan volnának képesek e parancsolat szavát követni? Íme Mózes rendelkezése a kicsapongó utód megnevelésére:
Ha valakinek rossz útra tévedt, önfejű fia van, aki nem hallgat apja és anyja szavára, s még akkor se hajlik szavukra, amikor megbüntetik, apja és anyja fogja és vezesse a város vénei elé a város kapujához. Jelentsék a város véneinek: „Ez a mi fiunk rossz útra tévedt és önfejű, nem hallgat a szavunkra, iszik és tékozol.” Erre a város férfiai kövezzék agyon. Irtsd ki, ami gonosz, körödből!
Mózes törvényei emellett szabályozzák, mikortól számít valaki felnőtt korúnak. Ennek éve egyenlő a katonaként való elhurcolás lehetőségének kezdő időpontjával, ami pontosan a betöltött 20. életévet jelenti.
Nem véletlen, hogy mai világunkban 2 évvel lejjebb szállították a felnőttség időpontját, illetve hogy kiváltképp az amerikai hadsereg előszeretettel toborozza köreibe a 17 éves gimnazistákat, mert akár csak 1-2 évvel később a legtöbben már nem volnának kaphatók a vérük kiontására az őket semmibe vevő hazájukért, miután ez idő tájt megtapasztalhatják a rendszer keserű valóságát a nagybetűs életnek behazudott első halál állapotában tett bátortalan botladozásaik hatására.
További rendelkezés szerint tilos a gyermekeket feláldozni a Moloch oltárán:
Gyermekeidet ne szolgáltasd ki, hogy Molochnak szenteljék, ne szentségtelenítsd meg ezáltal Istened nevét. Én vagyok az Úr.
A Moloch a mai világban a gyermekvédelem álnéven ismert állami apparátust jelenti, amelyben a gyerekeket saját tulajdonukba helyezvén szellemileg elszakítják őket szüleiktől. A modern szülők tehát automatikusan felajánlják gyermekeiket a Moloch karjaiba, amikor beoltatják őket, vagy beiratják az iskolába. Az, hogy egy adott akció kötelező, mit sem változtat a gyermekáldozási folyamat lényegén.
Hatodik parancsolat:
Mindkettőben: Ne ölj.
A parancsolat kifejezetten az emberölést tiltja, állatokra nem vonatkozik. Sorry vegánok. Az állatok leöldöklése és elfogyasztása, vagy áldozati ajándékként való bemutatásuk a mózesi parancsolatok szerves részét képezik.
Érdekes módon meg van engedve a háborúban történő és a parancsolatok megszegéséért kirótt emberölés, ami fura és soha fel nem oldott paradoxona az Ószövetségnek. Az ellentmondást végül csak Jézus Krisztus semlegesíti.
A gondatlanságból elkövetett emberölés viszont nem büntetendő halállal, ehelyett:
Jelöljétek ki a menedékvárosokat, amelyekről Mózes keze által beszéltem nektek, hogy aki embert öl, tévedésből [akaratlanul] emberölés bűnébe esik, oda menekülhessen, s hogy a vérbosszút álló elől menedékül szolgáljanak. [Ezek valamelyikébe meneküljön hát, aki embert öl, álljon a kapu elé, és ügyét adja elő a véneknek. Ezek fogadják be a városukba, s jelöljenek ki neki lakóhelyet, hogy köztük lakjon. Ha a vérbosszút álló keresi, ne adják kezére, mert akaratlanul ölte meg embertársát, anélkül hogy gyűlölte volna. Aki embert öl, maradjon e városban], míg a közösség ítélőszéke elé nem kerül [annak a főpapnak a haláláig, aki abban az időben éppen betölti a papi tisztet. Csak akkor térhet vissza, aki embert ölt, városába és házába, abba a városba, ahonnan elmenekült].”
Hetedik parancsolat:
Károli: Ne paráználkodjál.
Kat.: Ne törj házasságot.
Ez két külön kategória, most akkor melyik legyen?
Elspoilerezem a megoldást: a katolikus fordítás a helyes, mert a paráznaság tilalma eleve benne foglaltatik a 2. parancsolatban. A paráznaság ugyanis nem a szexet jelenti, hanem a bálványimádó vallásokkal való közösségvállalást.
Károli notóriusan összemossa a kettőt, a katolikus Biblia szövegezéséből azonban kiderül, hogy a paráznaság és házasságtörés két tökéletesen különálló kategória.
Készül egy forradalmi evangélium a paráznaság jelentéséről, ezt nyugodtan odadörgölhetitek majd a pap bácsi vagy a titeket riogatni kívánó sátánfajzatok (megintcsak bodó attila és társai) orra alá, addig érjétek be ennyivel, amennyi szöveg itt szerepel, mert a paráznaság lényegének kifejtése az egyik leghosszabb esszét kívánja, amit valaha alkottam.
Az álkeresztényi tévhiedelmekkel ellentétben nem tilos a házasság előtti vagy azon kívüli szex (kizárólag egyedülálló személyekkel!), a poligámia (többnejűség), ágyasok és szexrabszolgák tartása, illetve az egyedülálló személyek együttléte nincs szabályozva.
A házasságtörés kizárólag a házasságban élő személyek részére élő kategória, amely – s ezt viszont már kifejtettem – egymás testének kölcsönös kisajátítását jelenti, tehát voltaképpen oda-vissza érvényesített szexrabszolgaságot. A házasság az által jön létre, hogy a férfi vételár fejében megvásárol egy vagy több lányt az apjától, illetve apáitól.
Mivel a házasság az elköteleződést nem követelő szabad, illetve ellenszolgáltatás fejében művelt szexszel ellentétben örök életre szól (tényszerűen az egyik fél elhunytának napjáig), ezért egy házas személy elcsábítása vagy megerőszakolása Mózes törvényei szerint halálos vétek:
Ha valaki férjes nővel házasságtörést követ el, mégpedig: aki embertársának feleségével házasságtörést követ el, az halállal lakol; ő is, bűntársa is.
Ennek ellenére érdekes módon e tízparancsolatba ütköző törvényszegés a világ legtöbb országában nem képez büntetőjogi kategóriát, mivel a földi törvények nem képezik le az isteni a rendet. Ezért is vérmes hazugság a bodóattilai sátánfajzatok azon állítása, hogy az állam törvényei alá kell rendelnünk magunkat, különben „a testünk rárohad a lelkünkre”. Mondja ezt a rohadó mocskos pofájával.
