Immár egyre több ország központi bankja, pénzügyi szervezet-hálózata vagy akár pénzügyminisztériuma szólal fel a készpénzmentes jövő hagymázas disztópiájának abszurditása ellen. Egyre több pénzintézet, az Európai Központi Banktól a svéd kormányon át az orosz határ tőszomszédságát élvező balti államok bankjaiig bezárólag igyekezik meggyőzni a lakosságot a kényelmes és biztonságos fizetést lehetővé tevő készpénz alkalmazásáról, vagy legalább némi tartalék felhalmozásáról a veszélyes, kényelmetlen, ódivatú, játszi könnyedséggel lerabolható számlák és digitális pénzek ellenében.
Ebbe a sorba csatlakozik most a Holland Nemzeti Bank, kik kifejezetten felszólították a lakosságot a lehető legtöbb készpénz párnacihába varrására, mondván fel kell készülnünk egy olyan korszakra, amelyben a jól bejáratott bankkártyák többé nem lesznek működőképesek.
A kibertámadások és rendszerösszeomlások mellett a legveszedelmesebb kockázatot a bankszámlák hegemóniájára a mesterséges intelligencia jelenti, mely játszi könnyedséggel képes felderíteni, majd kiaknázni korábban fel nem fedezett biztonsági réseket. Akik időben kapcsoltak, valóságos pénzfürdőt tarthattak 2023-ban a mesterséges intelligencia segítségével, ami többszáz milliárd euró értékű számla és digitális pénz útját térítette el a sötétben bujkáló kiberbűnözők felé.
A holland polgárok viszont fejenként alig 46 euró készpénzt rejtegetnek odahaza, miközben mindenütt kártyával fizetnek. E balgatag döntésük jelentős veszélyeket rejt a jövőbeli anyagi helyzetükre nézvést, amikor menetrend-szerűen hackelgeti őket valami jól szervezett bűnbanda.
Napjainkban a holland lakosság mindössze 13%-a fizet a kényelmes és biztonságos készpénzzel. A maradék igencsak megnézheti magát, amikor merő véletlenségből egy összehangolt kibertámadás végett egyszerre rohad le az ország összes bankja, vagy százezerszám porszívózza le számláikat egy ázsiai hackercsoport. Minderre reális lehetőség mutatkozik, hiszen ellentétben az e szempontból is felsőbbrendű készpénzzel, melyet egyszerre egy időben legfeljebb egy személytől lehet elrabolni, a számlapénz lehetővé teszi milliónyi folyószámla egyidejű és összehangolt lenullázását is.
Egy ilyesféle összeomlás végső esetben a lakosság bankszektorba vetett bizalmát is megsemmisítené – ami a mi szempontunkból nyilván egyáltalán nem gond, legalább megjön végre az eszük, és megtanulván a leckét visszatérhetnek a megbízható készpénzhez fizetnivalóik rendezéséhez.
A holland nemzeti bank mellett a putyini agressziónak egyre fokozottabban kitett államhatalmak is serényen készülődnek a készpénzmentes jövő elbaltázott vágyképének feloszlatására.
Norvégia, Svédország és Finnország egyaránt a digitális tranzakciók „példamutató” éllovasai az öreg kontinensen. Norvégiában a tranzakciók már csak 3, Finnországban 7 százaléka zajlik készpénzzel.
A 2010-es évek során még mindhárom ország központi bankja fennhéjázva hirdette a készpénzmentes jövő diktátumát, melynek ideje legkésőbb 2030-ra menthetetlenül elközeleg.
Most, hogy orosz, észak-koreai, iráni és délkelet-ázsiai hackerek közvetlen fenyegetik a banki hálózatokat és digitális pénztárcákat, hirtelen tandemben farolnak ki a bankok ígérvényük alól, s emelik újból piedesztálra a méltatlanul partvonalra hányt készpénzt.
Ha egyetlen és kizárólagos metódus a veszélyes és megbízhatatlan digitális pénz marad, akkor egy esetleges tartós regionális üzemzavar esetén az emberek rögvest éhen pusztulnak. Éppen ezért javasolja mindhárom ország nemzeti bankja készpénz tartalékolását, melynek elfogadását a készpénzes fizetési lehetőség kötelezővé tételével érvényesítenék legalább a lakossági kereskedelmi egységek felett.
Érdekes skizofrénia, hogy bár a finn lakosság 93%-a rendszerint mindent kártyával vagy mobilappal fizet, 95 százalékuk mégis fontosnak tartja a készpénz megtartását érvényes fizetőeszközként. Persze az is közrejátszhat a nem várt eredményben, hogy a felmérést az orosz-ukrán háború főszezonjában, közvetlen Finnország NATO-csatlakozását követően végezték.
Svédország igen érdekes dichotómiától szenved, mivel bár itt a legmagasabb a készpénz örök kivezetésére irányuló törekvések elfogadottsága, az ország digitális fizetési hálózatai komplett káoszt és a bűnözés radikális felfutását eredményezték.
Nem elég, hogy a világ legöregebb központi bankja, a Riksbank 2024-ben igencsak heveny aggodalmakra indokot nyújtó hiányosságokat tárt fel az ország digitális fizetési hálózatának biztonságában, de bizonyítottan (és a kiszámoló blogos sarlatánok dilettáns böfögéseinek ellentmondva) a szervezett bűnözés felemelkedéséhez vezetett a nyakló nélkül ajnározgatott digitális és számlapénzek szisztémája.
Mindennek rögvalóságáról egy Fortune cikk rángatja le a leplet, mely szerint a készpénzmentes társadalom hagymázas utópiája a svéd társadalmat egyetlen évtized leforgásán belül alakította át a világ legbiztonságosabb nemzetéből egy kvázi Mexikó típusú bűnbarlanggá.
2023-ra a két évvel korábbi állapotokhoz képest megduplázódott a lakosság balgán tömködött digitális pénztárcái elleni támadások száma. Ennek köszönhetően a svéd éves GDP 2,5%-ának megfelelő értékű juttatást zsákmányolhattak az online hackerek, mely összeget a bűnbandák felfegyverzésére és helyi sihederek maffiahálózatokba toborzására fordíthattak.
Svédország igazán egyedi fizetési szisztémát tudhat a háta mögött. Az ún. BankID a világ egyik legelső azonnali fizetési rendszere, melyet az online tranzakciók visszafordíthatatlansága jellemez. Azaz ha megtörtént a fizetés, lehetetlenség az elveszett pénzt a bankon keresztül visszaszerezni. Ez a 2001-ben kiépült rendszer mint kiderült, súlyos biztonsági hiányosságokat tudhat magáénak, ebből kifolyólag némi szerencsével lehetőségük nyílik a bűnözőknek a tranzakciót végrehajtó eredeti személy azonosítóinak lenyúlásával eltéríteniük az utalásokat.
Furcsa iróniája a sorsnak, hogy nevezett utalási rendszer azért törhetett egyeduralomra, mert az azonnali fizetés vélt kényelme mellett a 2000-es évektől egyre több kormányzati beszélő fej kötötte össze a készpénzhasználatot a szervezett bűnözéssel. Hát most kaptak olyan szervezett bűnözést a képükbe, hogy a fal adta a másikat, hála a digitális pénznek. 🙂
Mindezen tényekkel még mindig nem merítettük ki a digitális utalásaink biztonságára leselkedő igazán komoly veszélyek tárházát. A pénztárca-appok, bankszámlák és utalási protokollok sérülékenysége mellett maga a digitális infrastruktúra megbízhatatlansága és kiszámíthatatlan üzemzavarainak hada szintén az elektronikus fizetések visszafordításáért kiáltoznak.
2024 júliusában a CrowdStrike-incidens Windows alatt futó szerverek millió mellett a globális bankrendszer szereplőit, bankkártya és fizetőapp-vállalatokat egyaránt hosszú órákra-napokra a földbe állított.
A Crowdstrike-ot megelőzően, vagy azt követően is számos bank informatikai és utalási rendszere mondott csődöt. Szingapúrban akkora leállás volt, hogy az államnak kellett készpénzt szállítania a bajba jutott piaci szereplők részére. 2023-ban Japánban érték egymást a bankintézmények üzemzavarai.
2024 őszén az angol Natwest bank appja rohadt le órákra. Az amerikai JP Morgan és a Bank of America elektronikus rendszerei több leállást is elszenvedtek. Az ausztrál Westpac és Commonwealth bankok online felületei több héten át újra meg újra lerohadtak, megakadályozván fontos befizetések százezreinek teljesítését, illetve keletkeztetvén temérdek fantomtranzakciót. Az Optus leállása a vállalat CEO-jának kényszerű felmondása mellett az állam közbelépését is kikényszerítette: innentől fogva törvény írja elő, hogy a bankok állandó jelleggel jelentsék rendelkezésre állási statisztikáikat.
Az egyre több országban (Magyarországon 2020-tól) bevezetett azonnali fizetési rendszerek radikálisan megnövelik az üzemzavarok bekövetkeztének esélyét, mivel ezek komplexitása, vele a hibalehetőségek száma jelentősen megugrik. Aki járt egyetemre programozó szakon, az jól tudhatja, hogy a programkód összetettségével négyzetesen nő a hibalehetőségek száma.
A problémát tetézi, hogy a bankok az egyre megszokottabbá váló üzemzavarok mellett tömegével építik le fiókjaikat és vezetik ki ATM-jeiket, így a kártyás vagy appon keresztüli befizetgetés kudarca esetén az ügyfelek nem fordulhatnak a személyes félfogadás lehetőségéhez, hogy sürgős kötelezettségeiket bombabiztos készpénz által abszolválják.
Míg a norvég, svéd és finn jegybankok most vért izzadva igyekeznek a maguk készpénzmentesítő propagandájának visszaszorítására, a jól bejáratott fizetőeszköz mellett hűségesen kitartó polgárok biztos lelki megnyugvást nyerhetnek, hiszen abszolúte biztonságos, technikai üzemzavarok következményétől mentesített, gyors és kényelmes fizetési rendszer mellett tettek hittételt, mely évezredek óta rendíthetetlenül szolgálja a termékek és szolgáltatások zökkenőmentes kereskedelmét.
