A koronavírus-riogatás kitörése óta sok százezernyi munkaerőt toborzott az Amazon a tengerentúlon, miután rekord nagyságúra növekedett az online rendelt termékek száma. Mindezen folyamat összhangban van a hatalmi elvárásokkal: szeretnék, ha a készpénz mielőbb végleg eltűnne a forgalomból, hogy egyéni, bármikor lerabolható számlák révén tarthassák folyamatos rabságban és szolgaságban az emberiséget.
Ám „sajnos” hiba került a mátrixba, miután kiderült, hogy az újonnan toborzott munkaerő fejveszve menekül, amint megtapasztalja a putri körülményeket, az állandó jelleggel kontrollált és karperecezett, üvegbe pisilő zombi-munkaerőt. A 350 ezer felvett dolgozó nagy része végül néhány héten belül elhagyja az ültetvényt. Már rabszolgabérért éhen halni sem éri meg eme förtelmes munkatáborok kiszolgálásáért.
Az Amazon tájékán órabérért „forgó” munkaerő rátája jelenleg 150%-on áll, amit azt jelenti, hogy ha minden létező alkalmazottat statisztikába veszünk, átlagosan 8 hónapon át bírják ki ebben a gyilkos szisztémában való rabigáskodást.
A vezérigazgatók most azon aggódnak, hogy hamarosan elfogy a rotálható dolgozói létszám, vagyis körbeér azon gyűlöletlánc, melyet ők maguk indítottak útnak. Miután az összes potenciális munkaerőt rekord idő leforgása alatt zsákmányolták-rabolták ki, majd üldözték el, nem marad több jelentkező a húsdarálóba.
Magyarországon hasonló jelenség zajlik néhány éve, miután az ideédesgetett, állatias bánásmódukról hírhedt rabszolgatelepek, mint az esztergomi Suzuki, a kecskeméti Mercedes, a tabi, zalaegerszegi és sárvári Flex vagy a marcali Ziehl-Abegg elkezdtek krónikus létszámhiányokkal küzdeni. Pedig mindent megtettek a siker érdekében, hiszen módszerük ugyanaz volt, mint most az Amazonnak: szépen kifacsarták a helyi munkaerő minden izzadságcseppjét, majd beleit is. Miután még a környékről is elmenekült mindenki a folyamatos elnyomás és terror következtében, elkezdtek előbb a környező, majd egyre távolabb eső településeken újabb és újabb bepalizható áldozatokat keresni.
Kecskemét például egyáltalán nem lett élhetőbb város a Mercedes odapofátlankodásától, sőt mi több, még lendületet is vehetett a pusztulás és a város végső elhalása. Esztergom jelenlegi gazdasági helyzetéről ugye komplett regények szólnak. Tab agyalágyult polgármestere poshadt csónakázó tavat építtetett a befolyt iparűzési adóból a falu közepére, oly mértéktelenül igénytelen és gusztustalan infrastruktúrával, hogy a kiépítést követően hónapokon belül elkezdett pusztulni és omladozni a teljes park, meg amit még széjjel betonoztak a környéken. Annyi esze bezzeg már nincs, hogy ne pusztítsa a lakosságot az elviselhetetlen minőségű és árszínvonalú ábécéjeivel, melyek monopolhatalmának fenntartásában személyes érdekeltsége van.
Marcaliról meg aztán ne is beszéljünk. Ebből a mordori Csernobilból már minden élő és mozgó ember réges-rég elmenekült. Az utcák fényes nappal és kora este egyaránt konganak az ürességtől, a kulturális programok elhaltak az elkergetett kreatív fiatalságnak köszönhetően. Maradt egyetlen elfoglaltságnak a bűzös rabszolgatelep kiszolgálása, mely a többi hasonszőrű egységnek megfelelően kizárólag a munkaidők és bérek machinációja révén tartja fenn működését, és lehetőleg mindenkit átvernek a kifizetésekkel, aki beteszi oda a lábát. Előtte persze ígérgetnek nagyokat.
Mikor 2016-ban végleg elhagytam a várost, már Kaposvárról édesgették a palimadarakat a kretének, miután alaposan elterjedt a helyiek közt az információ, mennyi mindenkit átvertek, tönkre tettek, megaláztak, kiváltképp a munkaerő-közvetítők révén rabigáztatott szolgákat.
Emlékszem, amikor ezeket a fostenger trágyadombokat szétokádták minden faluszélre busás kedvezményekkel, az volt velük kapcsolatban a pártállami mantra, hogy majd biztos munkahelyeket és megélhetést biztosítanak a helyi lakosság részére. Ehhez képest ahol ezen förmedvények átveszik a hatalmat, ott a létbizonytalanság rakétaszerűen lövell az égbe, a település omladozik, a lakosság menekül vagy passzívan döglődik és nincstelenedik, a kultúra elhal, a belvárost meg teleszarják ötszörösen túlárazott használhatatlan infrastruktúrával, melyek révén nem pusztán hülyére veszi, de jól meg is alázza a korrupt polgármester a lassacskán mindennemű szellemi-mentális-testi-lelki képességét elvesztő zombi lakosságot.
Az már csak a hab a tortán, hogy az adókedvezmények intézménye miatt a rabszolgatartók terrorját az általuk nyomorgatott rabszolgák tartják fenn, akik bizonyos esetben még kezet is csókolnak az őket kifosztó gyilkosoknak.
Ha mégsem ez történik, hanem exodus van, a munkatáborok igazgatói azonnal magzatpózba vágván magukat hisztériáznak:
Nincs munkaerő, hááá aaa embereknek büdös a munkaaa! Lusta disznó népség, hááá azééé jöttünk ide elnyomni titeket, hogy ti meg meneküljetek?? Még több támogatást ide azonnal a lakosság pénzén!
Aztán a lakosság pénzén hívják be a köztereket összehugyozó, meg helyi boltokat szétlopkodó ukrán vendégmunkást.
Az elmebeteg munkafasizmus végórája már roppant közel van. Ép elméjű ember nem veszi be többé, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. Kivéve persze, ha azt a gyümölcsöt olyannak látjuk, hogy még több szolgaság, még több fosztogatás, még több parazitikus kizsákmányoló, adóztató léhűtő eltartása, meg persze a szabadság mézesmázas eszménye alatti totális jogfosztottság, elnyomottság, pofabefogás. Az ilyen rothadt gyümölcsöt viszont nem két pofára zabálni kell, hanem azonnali hatállyal kidobni a szemétbe, mielőtt még megmérgezi a szervezetet és a többi, egészséges hajtást is.
