A légszennyezés éves szinten félmillió csecsemőt és magzatot öl meg – áll a State of Global Air jelentésében. Oly kritikus és életet veszélyeztető folyamattá lett a levegő telítettsége porral, szmoggal és veszélyes hulladékokról leváló szennyező anyagokkal, hogy immár a csecsemőhalálozások, spontán vetélések és koraszülötti halálok kétharmada köthető a levegőminőség kritikus erodálódásához.
Sajnos a várandós kismamák mit sem tehetnek a veszélyes környezeti ártalmaknak való kitettségük enyhítésére, mert még zárt térben is veszélyezteti méheikben növekedő magzataik életét a külvilágból beszivárgó korom és füst, vagy a hagyományos tüzelőanyagok nem megfelelő használata.
Kiemelkedő veszélyeztetésnek vannak kitéve az eleve valamilyen krónikus egészségi kondíciótól szenvedő kismamák. A tartós tüdőbetegségben szenvedő, gyermekkori fertőzés kései szövődményeit hordozó, fiatal korukban súlyosan szennyezett környezetben élő vagy agysérülést elszenvedő anyukák vannak leginkább kitéve szeretettel várt gyermekeik korai elvesztése veszélyeinek. Felnőtt kori agyi károsodás szintén lehet az erősen szennyezett környezet következménye, kiváltképp ama délkelet-ázsiai és afrikai országokban, melyekben a nyitott tűzhelyek használatba napjainkban is bevett szokás, illetve ahol a nappali szmogfelhők időről időre továbbra is beterítik a komplett égboltot.
Bár zárt lakótérben heveny füstkibocsájtó tűzhelyek használata napjainkban már nem szokás, sajnos a városi környezet egyre magasabb népsűrűségével és felfokozott járműforgalmával együtt jár a légminőség további erodálódása, hiába teszünk meg odahaza minden szóba jöhető intézkedést a belélegzett levegőnk tisztítására.
A légszennyezés, mivel tartósan és folyamatosan fennálló állapotról beszélünk, gyakorlatilag komplett életünk során előidézhet bennünk krónikus betegséget vagy szervi leépülést. A születésünket követő évtizedek során leginkább agyunkat, idegrendszerünket és vérkeringésünket pusztítja a levegőben halmozódó szmog, korom, gázok és ártalmas nanorészecskék sokasága.
A három veszélyeztetett szerv funkciója szorosan összefügg: a vérben halmozódó ártalmas részecskék kiszorítják a keringésből a valóban nélkülözhetetlen oxigént és emésztőrendszerünk által felbontott szerves tápanyagokat. A szervezet olajozott működésének fenntartása szempontjából üdvös részecskék hiánya a központi idegrendszer és az agy működésére fejti ki ártalmait leggyorsabban, mert szokványosan itt a leglassabb a keringés, ezért kiváltképp a vérből kipucolni nem sikeredett, irritációt, gyulladást és tömődést előidézni képes fémes molekulák itt rakódnak le legnagyobb eséllyel.
Az agyi erekben megrekedő alumínium, vas és titánium nanorészecskék neurológiai eredetű leépülések sokaságát keletkeztetik, mint amilyen az Alzheimer-kór, Parkinson-kór vagy a rettegett, izomsorvadással járó ALS.
E káros anyagok halmozódása akár 1 éves kortól megkezdődhet a csecsemők vérereiben, mely folyamat aztán radikális környezetváltás nélkül az áldozatok 25-27 éves korára meghozza gyümölcsét.
A sűrű szmoggal telített környezet kiváló megágyazója nevezett idegrendszeri leépülések kibontakozásának, ugyanakkor a szmogfelhők elburjánzása által nem érintett vidéki környezetben az ilyesféle betegségek felfutása meglehetős ritkaságszámba megy.
