Óriási bukás az egyetemi képzés, mélyrepülésben a felvételiző diákok száma

0

Évtizedeken át tartotta a frontot a hazugság, hogy az egyetemi képzésen átesett lurkók az élet minden területén busásan profitálnak. Kiváltképp a munkaerőpiacon persze, ugyanakkor társadalmi presztízsük, intelligenciájuk, kreativitásuk, pénzügyi tudatosságuk, jellemfejlődésük is pozitív irányban formálódhat alacsonyabb végzettséggel bíró embertársaikhoz képest.

Ennek a hosszú időkön át megdönthetetlennek hitt mítosznak ezennel vége – legalábbis Amerikában mindenképp.

A felsőoktatás korábban megkerülhetetlen lépcsőfokát jelentette az értelmiségi létbe való beavatásunk szempontjából. Mostanra azonban mindennek tökéletes ellentétét, az elbutításunk, beszűkítésünk műveletét végzi az egyetemi képzés.

A nyugati diákság elkezdett végre reflektálni a folyamatokra: míg a 2008-as válságot megelőzően megkérdőjelezhetetlen igazságnak számított a diploma presztízs -és fizetésnövelő varázsereje, azt követően egyre lejjebb és lejjebb süllyedt a felsőoktatás nimbusza, mígnem elfogadott ténnyé vált, hogy az egyetem és főiskola voltaképpen csak az ember idejét és életerejét rabolja el feleslegesen. Akiből az általános – és középiskola vérfürdőjét követően sem sikerül teljességgel kiirtani az érdeklődés és tudásszomj csíráját, annak elméjét az egyetemi oktatás formálja szivacsossá az önálló gondolkodás képességének felszámolásához és a karhatalmi indoktrináció befogadásához.

tomeges_felsooktatas

2009-ben még az amerikai diákság kerek 70 százaléka választotta a felsőoktatást, majd évtizedes stagnálást követően 2018-22 között lejtmenetbe kapcsolt a felvételiző diákok száma. Tavalyi évvel bezárólag 8 százalékkal csökkent a felsőoktatásba jelentkezők mennyisége. A második világháborútól eltekintve (ami nyilvánvalóan szükséghelyzetnek minősül) soha nem volt ennyire elutasított az egyetemi képzés az országban.

Pont kapóra jött az állítólagos COVID-pandémia, hogy tetemes bűnlajstroma mellé csaphassák az egyetemek színvonalbeli hanyatlásának balhéját is.

Nyilvánvalóan egy igazolatlan létű fantomvírus tehet arról, hogy az oltatlan diákokat kitiltották az intézményekből, vagy a kurzusokon való maszkhordás megkövetelése által vágtak oda a diákság tanulmányi eredményeinek és intelligenciájának.

Habár igyekeznek megfordítani a trendet, nem hogy nem látszik ennek reális lehetősége, de a felsőoktatás sírjának megásása az elkövetkező években vesz csak igazán lendületet, ugyanis folyamatos növekedésben van azok aránya, akik nem hiszik többé, hogy a diploma megszerzéséért tett értelmetlen erőfeszítések bárminemű megtérüléssel kecsegtetnének.

graduation_ceremony

Az oklevéllel rendelkező 45 év alattiak körében a 40 százalékot is túllépte azok aránya, akik szerint a képzések költsége, ideértve a szükséges erőfeszítések mennyiségét is messze meghaladja azok hasznát. Oly szintre drágultak a tandíjak az elmúlt mintegy két évtized során, hogy a diploma értékében továbbra is feltétel nélkül hívő megtévesztett szülők inkább a biztos anyagi csődöt választják, csak lapuljon a gyerek zsebében egy aranyáron mért budipapír.

A Wall Street Journal-University of Chicago kutatása a fentinél is lesújtóbb képet fest a felsülőoktatás jövőjéről: az általuk kikérdezett személyek 56%-a vélekedett úgy, hogy az egyetemi vagy főiskolai oklevél rossz befektetés, amit csak tovább tetéz a megfizethetetlenségig srófolt tandíjak nyomán fojtogató mértékűvé duzzadó diákhitel–adósság.

Statisztikák szerint az egyetemre járó amerikai diákok 60%-a távozik végül diplomával a kézben, a többieket ledarálja, majd kiköpi magából a rendszer. Közben az előadótermek félhomályában értelmetlenül elvesztegetett 3-6 évet és a vele alanyi jogon járó mételyező mértékű adósságot az égvilágon senki nem adja már vissza.

A haszontalan képzésekkel lóvá tett, végletekig eladósított diákság rendszerkényszerből adódóan kénytelen vagy képzettségéhez mérten rosszabb pozícióban elhelyezkedni, így adósság-deflációt elszenvedni, vagy kiesni a munkaerőpiacról, miután a végrehajtót egyáltalán nem érdekli a rabszolgává tett népség nyomora és elhelyezkedési nehézségei.

loser_dropout

Paradox módon a diplomásképzés így egyre csökkenő megtérüléshez és gazdasági teljesítményhez vezet. A fordulatot megelőző években sem működött tökéletesen másképp a szisztéma, pusztán egyszerűbb volt elfedni annak igazságát, hogy a burzsoázia nem a jól képzett értelmiségi munkaerőre való éhsége végett erőlteti oly vehemensen a felsőoktatást, hanem a diákság további agymosása, a rendszerhez adósság által való láncolása és az értelmiségi munkakörökre jellemző magas fizetési igények letörése végett.

Azt csak a legagyalágyultabb kapitalista közgazdászok nem látják, hogy amennyiben a tandíj és diákhitel költségei meredeken nőnek, míg a képzés minősége stagnál vagy hanyatlik, az értelmiségi munkaerő anyagi lehetőségei pedig szűkülnek, úgy tényszerűen nem mást végeznek ezek a szélhámos intézmények hamis remények elménkbe plántálása által, mint megkárosításunkat, tönkre tételünket és kifosztásunkat.