Nem újdonsült tényállás, hogy a különféle szagok, illatok fontos információkat szállítanak részünkre a külvilágban található dolgokkal kapcsolatban. Egy illatos virágot szívesen helyezünk vázába lakásunkban, ugyanakkor az áporodott bűzt árasztó étel jelzi részünkre, hogy ideje volna kidobni az el nem fogyasztott maradékot.
Jól tudjuk, hogy szaglószervünk az érzékelés egyik fontos eszközéül szolgál. Amivel már kevesebben vannak tisztában, hogy érzékszerveink által befogadott információk a saját érzelmi állapotunkra is hatással vannak. Szóbeli vagy fizikai bántalmazás esetén nyilván roppant könnyű az efféle hangulatváltozásokat tetten érni, ám mi a helyzet az ennél rejtettebb információközlő érzékeinkkel, mint a szaglás, ízlelés, tapintás?
A University of Sussex kutatói több dimenzióját is megvizsgálták az emberi érzékelésnek. Tapasztalataik szerint a különféle illatanyagok befolyásolják például, milyen mértékben vagyunk megelégedve testalkatunkkal. A citrom-aromát szaglászó vizsgálati alanyok karcsúbbnak érezték magukat, míg vanília-illatot megorrolván már túlsúlyosnak látták magukat ugyanazon körülmények között.
Az illatok révén keltett érzeteket számítógépen megjelenített sziluettek bejelölésével kellett az önkénteseknek visszaigazolniuk. A megjelölt körvonalas ábrának megfelelő alkatúnak érezték magukat az alanyok a különféle ingerek hatására, mely érzékelt valóság a részükre juttatott ingereknek megfelelően módosult.
Nem pusztán illatanyagok lehetnek hatással a látvány-érzékelésünkre. A különféle hangok dinamikája hasonlóképp befolyásol minket. Az alanyoknak hangeffekteket is bejátszottak, mint magassarkú cipők kopogása, illetve nehezebb, testesebb csizmák léptei. Amennyiben a két különböző hangot azonos tempójú lépkedés szimulálására állították be, hangmagasságtól függően a magassarkú cipő gyorsabban, míg a csizma lassabban sétáló egyén képét vetítette előre. Amennyiben ugyanazon objektumnak, például az említett magassarkúnak változtatgatták véletlenszerűen a kopogási hangmagasságát, az is hatásosnak bizonyult a séta tempója érzetének befolyásolására.
Az ingereket kombinálni is lehet egymással. Egy magassarkú nagy hangmagasságú lépéshangja mellett citromillatot érzékelő nő igazán karcsúnak érzi magát, és indulhat önbizalommal telten felfedezni az élet nyújtotta lehetőségeket.
A kutatók legfőbb célja, hogy a szemünktől eltérő érzékszerveink manipulációja révén a közeljövőben fogyást elősegítő táplálékkiegészítők, illetve ruházatok kerülhessenek a boltok polcaira. A felfedezéseik terápiás felhasználásában is nagy potenciált látnak.
Közkedvelt edző-felszerelés például a légies mozgást lehetővé tévő sportcipő. Csakhogy azok részére, akik fogyni szeretnének, ildomosabb volna egy nehézkesebb lépéshangokat kiváltó lábbeli hordása. Így fokoznák tempójukat a lassúság érzete révén.
Ugyanígy egy sportital fogyasztói jobban járnának, ha a jellemző citrusos íz -és illatvilágot lecserélnék egy édeskésebbre. Persze extra kalóriák helyett kizárólag a megfelelő aromákat csepegtetvén a diétás szerekbe. Ez által kövérebbnek érzi magát a delikvens, így több erőt vet be a fogyás érdekében. A sportruházat leváltható volna különféle illatanyagokat kibocsátó okos edzőruhára, mely attól függően, hogy milyen intenzitású edzést szeretnénk lezavarni, készítő elő a megfelelő aromakoktélt részünkre. Randi előtt egy citrusaromával felruházott dressz kellő önbizalomlöketet biztosít részünkre a nagy Ő megismeréséhez.
A kutatók reményei szerint érzékszerveink befolyásolása elősegíti majd a környezetünkkel való harmonikusabb interakciót. Másodlagos előnye a manipulációknak a különféle negatív testképekkel járó mentális zavarok kezelésében rejlik. A bulimia, anorexia és hasonszőrű rendellenességek terápiájában szintén bevethetők lehetnének a ruházati, hang -és illattrükkök, legalább a kezelés idejére.
