2022 májusa óta kering az EU-s döntéshozók asztalain egy dokumentum, melynek szövegezése szerint a hatalom a gyermekeket egyre fokozottabban érintő online szexuális visszaélések megelőzése, illetve megtörtént esetek feltárása érdekében az eleddig általuk kardélre tűzött bizalmasság, titoktartás és magánélet szentségének mantráival megtámogatott titkosító protokollok alkalmazásának forszírozását egy huszárvágással vonnák vissza.
2016-17 környékén egyre tömegesebb felfutást vett az ún. end-to-end titkosítási módszert bevető üzenetküldő alkalmazások, kiváltképp a Telegram és Signal használata. Ennek lényege, hogy a kettő vagy több fél eszköze közti kommunikáció magán az internetes csatornán teljes titkosítással kerül közvetítésre, s csak speciális megoldókulcs cseréje által fejthetők vissza az üzenetek.
E szisztéma hivatott eredeti célja szerint megelőzni ama adatlopásokat, melyekben az online kommunikációs csatorna eltérítési lehetőségének kihasználásával privát személyes üzeneteink illetéktelen harmadik személyek kezére juthatnak, bennük olykor igencsak kényes titkainkkal vagy személyi adatainkkal, mint bejelentkezési adatok, jelszavak, illetve PIN-kódok.
Ha valaki el is lopná titkosított adatainkat, azokat a küldő eszközön elrejtett visszafejtő kód nélkül tökéletes lehetetlenség olvashatóvá tenni, tehát a hacker önmagában csak egy nagy halom értelmetlen krixkraxot fejthet ki üzeneteink tartalmából.
A 2016-ban elfogadott, majd rá két évre ratifikált GDPR szabályozás célja volt az online megfigyelés visszaszorítása. A különféle webportálok, kiemelt tekintettel az antiszociális média alkalmatosságaira az emberek személyes tudta nélkül lopkodták tömegével azok személyes adatait, melyeket aztán gigantikus adatbázisokként kereskedelmi forgalomba bocsájtották, vagy felhasználták őket saját reklám és ajánló algoritmusaik finomítására.
2022-ben az EU DSA és DMA szabályozásai további gátakat állítottak a személyi adatok önhatalmú felhasználása elé. Most azonban megfordult a trend, s a korábban online személyiségi jogainkért és szólásszabadságunkért oly sopánkodva aggódó aktorok igyekeznek visszanyesni a kezünkbe visszajuttatott önrendelkezés számukra nem kedves aspektusait.
Az egyik vonatkozó törekvés az internetes anonimitás felszámolására irányul. Ennek érdekében az Egyesült Királyság kormányzata máris bevezette a kötelező életkor-ellenőrzést a felnőtt tartalmak megtekintési jogának elnyeréséért.
A YouTube és a Facebook máris tömegével függeszti fel ama felhasználók fiókjait, kik a részükre az algoritmus véletlengenerátora ajándékozta ellenőrző ablakban nem táplálják be feltétel nélkül és azonnali hatállyal igazolvány-adataikat, vagy nem vetik alá magukat a szelfikészítésnek, amelyből nyert kép vagy videó nyomán egy életkor-ellenőrzésre specializált vállalat megállapítja, valóban elmúltunk-e már 18 évesek.
E folyamat kevésbé indokolatlan része a Pornhub-hoz hasonló oldalak hozzáférésének korlátozása, melyen egész hihetetlen módon a mai napig nem létezik hathatós életkor-kontroll.
Ugyanakkor a szociális média felületein számozatlanul záporozó panaszáradat szerint szó nincs életkor-igazolásról, amikor valakit például egy szabadon megtekinthető YouTube videó alatt ejtett kommentje beküldésekor ér utol feltöltött azonosítói nyomán az algoritmikus titkosrendőrség.
Felhasználói vélemények szerint a korhatár-ellenőrzés báránybőrébe bújtatott diktatúra-farkas az online anonimitás felszámolását és a hatalomnak nem tetsző internetes kommentek közlői után indítandó karhatalmi hajtóvadászatok hatékonyságának felsrófolását szavatolja. Ebben van valami, hiszen az Egyesült Királyságban egyre többeket állítanak bíróság elé helytelen vélemények közlése végett.
Maga az EU egy ennél is jóval szofisztikáltabb törvénycsomag előkészítését végzi. A leánykori nevén „Gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és visszaszorítására” hivatott regulációs pakk újabban chat control néven kerül említésre a nemzetközi sajtóban, mivel részét képezi az emberek privát és titkosított beszélgetéseinek feloldását, illetve központi ellenőrzését szolgáló paragrafus.
A chat control kötelező érvénnyel építtetne be egy kizárólag a hatalom emberei által használható hátsó kiskaput az alkalmazások programkódjába, melynek hála azok eredeti, titkosítatlan formájában volna olvasható minden kiküldött üzenetünk a kormányzati aktorok és a titkosszolgálat részéről.
A törvény bevezetésének szüksége mellett igencsak hevesen kardoskodó skandináv képviselők nem csupán a szöveges üzeneteinket, de szociális médiában posztolt vagy eszközünkön privát módon tárolt képeinket és videóinkat egyaránt kontroll alá vonnák, mely fájljaink átvilágítását és potenciális gyermekabúzus-tartalomként jelölését első körben AI-algoritmusok végeznék, majd ezek feljelentgetései nyomán központi hatalmi inspektorok ellenőriznék ezek tartalmát.
Szemfüles jogvédők felfigyeltek e kívánalom abszurditására. Félretévén a magánélet szentsége sérelmének tényét – ez úgysem érdekli a hatalmat – képzeljük el, hogy kivénhedt szakállas, pocakos bácsik gyűjtik és lesegetik milliószám az EU-ban élő gyermekek eszközeinek médiafájljait, benne szeretett 13 éves kislányunk Instára posztolt bikinis képeivel, a Facebookunkra kirakott, messzi lakó, régen látott nagybácsijával való ölelkezésének szelfijével, a barátnőivel osztálykiránduláson lőtt csoportképeivel, első pasijával töltött intim momentumainak privátban elmesélt részleteivel. Vagy megjelöli az algoritmus gyermekmegrontó tartalomként saját 5 éves kisfiunkkal közös kádban fürdésünk fotóit, melyet anyuka át akar küldeni a nagymama tabletjére.
A törvény ellen kikelő jogvédők minimum 80%-os fals pozitív rátát ígérnek a detektálásban, magyarán minden ötödik vizsgálatban fülelnek csak le bűnt, miközben e speciális privilégiumokat nyerő hivatali aktorok mentességet élveznek majd a korábban bevett hivatalos eljárások kezdeményezésének szüksége alól. Ahhoz ugyanis megalapozott gyanú szükségeltetik.
Mindemellett élhetünk a gyanúperrel, hogy az ismerőseinkkel tartott privát diskurálásaink közben ejtett kormányellenes üzenetek egész véletlen bekerülnek mondjuk egy szociális kreditrendszer kiépítésére hivatott DÁP adatbázisba, vagy Pintér Sanya bá személyes belügyi dossziéiba.
A csetkontroll bevezetését jelenleg az EU 27 országából 15 támogatja, 3 ellenzi, a maradék 9 pedig még nem döntött az ügyben. A támogatók impozáns listáján ott figyel Magyarország, míg az ellenzők táborát jelenleg Hollandia, Ausztria és Lengyelország alkotja. Amennyiben a bizonytalan nemzetek közül Németország a törvény mellé áll, az októberi megszavazását követően hatályba is léphet. Jelenleg, július 1-től december 31-ig Dánia látja el az EU soros elnökségének posztját, amely országnak kifejezett érdekében áll a reguláció EU-szintű ratifikálásának felgyorsítása.
A chat control hatálya alól a politikusok „biztonsági okokból” mentességet élveznének.
