A kapitalista világban ismeretes a gamifikáció fogalma, amikor valami alantas, jövedelem fizetésének kényszerét megkerülő módon, monoton munkát játékos köntösbe bújtatván és annak folyamatát percek alatt abszolválható mikrofeladatokra bontván ingyen vagy a szolgák pénzéből tekintélyes vagyont húznak ki a mindannyiunkon látatlanban (is) élősködő kapitalisták.
Az első ilyen példát a Mark Twain „Tom Sawyer” c. könyvében olvashatjuk, amikor a főszereplő gyerek a nagynénje által rá rótt kerítésfestés feladatát akképp teljesíti, hogy felé tébláboló barátait és ismerőseit fordított pszichológia alkalmazásával úgy veszi rá az ingyen munkára, hogy közben fizettet is velük a semmiért végzendő meló mesés lehetőségének elnyeréséért: bemeséli nekik, hogy néhány kerítéselem befestésével élvezhetik a mesés természeti környezetet, ám ezen lehetőség elnyeréséért cserébe nyilván szükséges belépőt fizetniük, mialatt ingyen dolgoznak.
A dolgozó emberek pénzének feláldozásával végzett ingyen munka kötelezvénye azóta a kapitalizmus legnagyobb titokban dédelgetett központi szervezőelvévé lett: az emberek boldogan fizetnek a részükre felajánlott ingyen munka lehetőségéért. Örökké vége az elavult rabszolgaság korának, amikor az ember kemény munkája által a nullán volt: napjaink munka alapú társadalmában a dolgozó peonok gyakorlatilag kivétel nélkül mindegyike negatív jövedelemért dolgozik, kizárólag a munkavégző képességének és szubjektív munkáltatói igények kielégítésének fenntartása érdekében költhet bármire is, mely kötelező érvényű és alanyi jogon érvényesített kiadások mértéke meghaladja a fizetés fedőnév alatt kézhez kapott megalázó alamizsnát.
A fizetőssé tett ingyen munka követelménye olykor meglehetősen kreatívan álcázott formában ölt testet. Itt van mindjárt az általunk oly lelkesen imádott online captcha intézménye, ami látszat szerint a weboldalakra tévedő botok és algoritmikus manipulációk kiszűrésére teremtődött – a valóságban pedig egész más a funkciója.
A mesterséges intelligencia szingularitása és a halott internet korában tökéletesen nyilvánvaló, hogy ezek a bejelölős, kitalálós, logikai kombinációs feladványok játszi könnyedséggel eresztik át magukon a gépi algoritmusokat, ugyanakkor hathatósan akadályoztatják a hús-vér embert az általa elérni szándékozott felületek látogatásában, online formanyomtatványok kitöltésében, weboldalakon való regisztrációkban.
Mégis továbbra is ott feszít ez a semmire nem való szemét az összes weboldalon, melyek elérését és használatát gazdáik meg kívánják akadályozni részünkre. Ezen egyre nonszenszebb feladványok kitöltése temérdek időt rabol el tőlünk.
Mi lehet hát eme idegesítő, mindenütt elburjánzó rejtvények funkciója? Mint kiderült, pepitában ugyanaz, mint Tom Sawyer kerítésfestéséé: az ingyen elrabolt időnkért és tőlünk elvont áramdíjakért cserébe a Google megszámlálhatatlanul sok pénzt keres a mikrofeladatokra bontott, gamifikált munkánkkal!
A UC Irvine kutatói által felfedett 2023-as tanulmány szerint a Google a maga reCAPTCHA rendszerével annak 2009-ben történt bevezetése és 2023 között 819 millió óra időt rabolt el az internetfelhasználóktól, egyúttal 6,1 milliárd dollár kifizetetlen munkabérüktől is megfosztatván őket (amerikai szövetségi minimálbérrel számítva, aminek összege 7,25 dollár óránként).
Bár a reCAPTCHA totál hasznavehetetlennek bizonyul a botforgalom korlátozásában, annál inkább kizsákmányolja a hús-vér felhasználót: titkos lekövetést lehetővé tevő sütiket helyez el a felhasználók böngészőjében, kifinomult algoritmussal elemzi viselkedésünket, ideértve annak megfigyelését is, mikor és hova kattintottunk a puzzle elemei közül. Ezeket a szemlátomást semmitérő adatokat és a Google Street View-ből ollózott, mindenféle motorkerékpárok, forgalmi lámpák, zebrák és buszok képére tett kattintásainkat a Google a hirdetések pozíciójának, tartalmának, szövegek és ábrák elhelyezésének minden korábbi szisztémánál kifinomultabb finomhangolására használja.
Az igencsak fura maskarába öltöztetett, ránézésre tényleg értéktelen adatok milliárdjait a Google belső felhasználás mellett alkalmazhatja még a Gemini mesterséges intelligencia pumpolására, továbbá el is adhatja azokat külső félnek sokszáz millió dollárokért.
A kutatók becslése szerinti, 13 éves időtávlatban alsó hangon 512 milliárd képernyőkre közvetített captcha kitöltése darabonként 3,53 másodperc időt vesz el a felhasználóktól. Ez a már említett 819 millió óra elvesztegetett idő és 6,1 milliárd dollár pénz mellett 134 petabyte-nyi forgalmat, 7,5 millió kWh energiát helyezett át a felhasználóktól a Google kezébe.
E gigantikus adatkészlet piaci értéke valahol 8,75-32,3 milliárd dollár közt lehet, amely többször eladható az érdeklődő és természetesen megfelelően tőkeerős vállalatoknak. A komplett reCAPTCHAv2 generálta forgalom, adatkészlet, sütik és személyes adatok összértéke 888 milliárd dollárt tesz ki, azaz ennyi pénzt szerzett a Google ingyen a lobotomizált agyú töltögetők milliárdszám beküldözgetett rejtvényfejtegetéseiből.
A 13 hónapon át zajló kutatás szerzői szerint a Google egy biztonsági szolgáltatásnak álcázott profitfacsaró gépezetet állított csatasorba reCAPTCHA fedőnév alatt, melyet név szerinti funkciója ellátásának képtelensége miatt illendő volna kukázni.
A Google temérdek ígérvényt tett az elmúlt években, elsősorban az idejétmúlt és MI-algoritmusokkal szemben hasznavehetetlen CAPTCHA rendszer leselejtezésére és az internet kezdete óta velünk élő sütik új technológiákkal való leváltására. Mindezekből egyelőre az égvilágon semmi nem teljesült.
