Egy kutatás szerint minél kevesebbet tudnak az emberek a mesterséges intelligenciáról, annál inkább hajlamosak elfogadni annak adoptációját. A felmérés konklúziója meglepte magukat a kutatókat is, hiszen mindennemű racionális fokmérce szerint pontosan az ellenkező eredményt várnánk: az AI alaposabb megismerésének vonzóbbá kéne tennie annak használatát.
A mérést végző tudósok az MI-t elfogadók és az azt elutasítók megosztottságának okai vizsgálata alatt tökéletes nyugodalommal kizárhatták az olyasféle faktorokat, mint a mesterséges intelligencia képességei, etikus működése, vagy emberiség életére gyakorolt potenciális hatása. A tudatlan AI-rajongók azért választották az elfogadást, mert maguk a mesterséges intelligenciát egyfajta mágikus, misztikus jelenségnek látják, amely igencsak elcsodálkoztatja őket ama rá bízott feladatok megoldásával, melyeket eleddig kizárólag emberi képességeknek tulajdonítottunk.
Ezzel szemben aki hajlandó fáradságot áldozni az MI-mágia mögött megbúvó valós trükkök feltérképezésére és megismerésére, annak fejében ez a csodatudat felbomlik, s nem képes többé a mesterséges intelligenciát mesebeli varázslatként értékelni.
A tudósok konklúziója szerint amennyiben az MI-adoptáció fokozása a vállalatok célja, érdemes volna marketing-tevékenységükkel kifejezetten e tudatlan rétegeket megcélozván a mesterséges intelligencia rejtélyes, misztikus mivoltának mantráival becsalogatni az újabb és újabb megvezethető embereket a digitális kaptárelme bűvkörébe.
Ezzel szemben a mesterséges intelligencia működését technikai értelemben magyarázó, annak demisztifikálására törekvő szólamok megsemmisíthetik az MI-be vetett érdeklődés felfutását.
Éppen ezért minden AI-startup propagandistái legjobban teszik, ha termékeiket valamiféle misztikus aura mázába burkolják, hogy a tudatlan és naiv tömegek továbbra is önfeledten osztogassák Facebook-on a garnéla-Jézusokat.
