Lájkbűn: egy német bírósági döntés szerint bűncselekmény a hatalomnak nem tetsző Facebook posztok lájkolása

0

Az 1984 című könyvben, illetve filmben bevezetésre került a gondolatbűn fogalma. Ki hitte volna, hogy nevezett irodalmi alkotást a hatalom mint felhasználói kézikönyvet kezdi forgatni a polgárai ellen? A gondolatbűn immár hosszú évek óta karhatalmi retorzió tárgya, ám a rendszer ennél is tovább merészkedik: Facebook-lájkjainkat is bűncselekménnyé kívánja nyilvánítani.

Gyűlöletbeszédre hivatkozva hozta meg precedens értékű döntését Meiningen bírósága, mely szerint egy harmadik személy posztjára helyezett Facebook-lájk bűncselekmény tényállására okot adó akció lehet.

A kedélyeket egy Kusel kerületében elkövetett kettős gyilkosság korbácsolta fel: két orvvadász lelőtt szintén kettő, őket igazoltatni kívánó rendőrt. Ahogy az lenni szokott, a hír alatt terebélyesedő kommentmező meglehetősen megosztottá vált a hír hallatán. Többeket ért sokként az eset, ugyanakkor néhány kommentelő a gyilkosok mellé állt, s kijelentették, hogy megérdemelték a rendőrök a sorsukat, hiszen az utóbbi évek során maguk is sokat tettek azért, hogy a lakosság jó része gyűlölje vagy megvesse őket (emlékezzünk csak a kisnyugdíjasokat maszkhordás elmaradásáért félmillió Forintra bírságoló mocskokra).

Ezt Meiningen ügyésze roppant mód a szívére vette, s rögvest eljárást indított egy, a kommentet lájkoló felhasználó ellen (arról nem szól a fáma, hogy a hozzászólás szerzője is kapott-e feljelentést, de feltételezhetjük, hogy igen).

pexels-sora-shimazaki-5668792

A vádlott által felbérelt berlini ügyvéd egy blogposztjában kifejtette, hogy a lájkbűnt elkövető úriember megsérthette az áldozat emlékét, valamint becsmérlő és bűnpártoló magatartást követhetett el, ám mindez kizárólag akkor igaz, ha a bíróság a lájkolást mint a felhasználó saját véleményének hangoztatását fogadja el.

A bíróság elé tehát annak kérdése került, hogy nevezhető-e egy lájk saját véleménynek vagy akciónak?

Szakértők hadát vonták be a gordiuszi csomó megfejtésébe, miközben a hatóságok a férfi teljes otthonát, járműveit, de még felhőtárhelyét is feltúrták.

A vádlott ügyvédje szerint kétség sem fér a tényhez, hogy a like gomb megnyomása nem minősül saját véleménynek, kiváltképp mikor az harmadik fél által megfogalmazott tartalomra vonatkozik. A bíró mégis másképp ítélkezett, s úgy döntött, egy adott kommentre érkező lájk egyben azt is jelenti, a felhasználó egyetért annak tartalmával, s magáénak tudja a benne foglaltatott gondolatokat.

facebook_dij

Akármilyen perspektívából szemléljük az igazságot, roppant problémásnak bizonyul a bíró döntése. Egy rokon elhunytával kapcsolatos gyászjelentést sem azért lájkolnak sokan (kiváltképp az idősebb korosztályból), mert annyira örvendenek, hogy felfordult végre a vén szarházi, hanem mert így köszönik meg, hogy értesítve lettek az esetről, valamint gyászukat és emlékezetüket is kifejthetik ez által.

Ugyanígy, egy idegen személy számos okból kedvelheti egy másik ember posztját: pusztán a szabad véleménynyilvánításáért, kiállásáért, olyan tény vagy vélemény közléséért, melyek szélesíthetik a többiek látókörét, még ha nem is feltétlen értenek egyet vele. Közvetlen ismerősi körben még inkább elmosódik a lájkok funkciója, hiszen többek kizárólag szívességből, kedvességből dobnak egy tetsziket a barát vagy családtag posztjára, nem pedig azért, mert rajonganak a tartalomért.

Többféle egyéb aggodalom is megfogalmazódik a lájkolás bűncselekménnyé nyilvánítása kapcsán. Mi van, ha az illető véletlenül kedvelt egy bejegyzést? Szintén időseknél ez gyakran előfordul. Előfordulhat, hogy valaki feltöri a Facebook-fiókunkat, és a nevünkben lájkolgat. A bejegyzések is módosíthatók: hogy dönt a bíróság, ha valaki egy eredetileg egyáltalán nem problémás tartalmat lájkol, majd annak szerzője által átírván azt immár bűnös tartalom kerül kedvelésre? Megannyi kínos kérdés, melyre a tisztelt bíróság nem képes egyértelmű fekete-fehér választ adni, s így a sorolt tetteket neutrálisan megítélni.

grandma_facebook

Az úriember lájkja, még ha esetleg szándékos is, legfeljebb roppant ízléstelen gesztusként értékelhető, de semmiképpen sem bűncselekménynek. Persze az új világrend aspiránsai lehet mást mondanak, hiszen a lájkok büntetése újabb pontlevonásokra indokot adó tényezőjét alkothatja a lakosság szociáliskredit-kartonjának.

Az ügynek nincsen vége, mivel a vádlott fellebbezett a döntés ellen, ám ügyvédje kifejtette: mindez immár nem a nevezett egyedi esetről, hanem társadalmi viszonyainkat alakító fundamentális kérdésektől szól. Létezhessen-e lájkbűnözés, vagy sem?

A kérdés nem feltétlenül a bíróságokon fog eldőlni, hiszen mai világunkban az agenda, a narratíva felülírja a józan ész mindennemű mércéjét.

Míg Németországban a lájkbűn bevezetése a köztudatba borzolja az embereket, addig másutt mémek megosztásáért vernek bilincsbe magánszemélyeket.

pride_flag_swastika
Ezért a mémért börtön jár!

Angliában egy 51 éves háborús veteránt tartóztattak le, majd hurcoltak el, miután az megosztott egy roppant provokatív mémet: négy pride-zászlót elforgatva egymás mellé helyezvén egy svasztikát kapunk, mely felfedezést egyes vidéki retardált suttyók roppant jó mókának vélik.

A férfi azonban nem valami hébe-hóba racionálisnak mondható indok végett került letartóztatásra, mint mondjuk tiltott önkényuralmi jelképek használata. Mint kiderült, egy ismerőse jelentette őt fel, kiben pánikrohamot idézett elő az úriember posztja.

Mi jön legközelebb: fingó személyek elzárása, amiért egyesek az Ypern-nél történt gáztámadás emlékét felelevenítvén rögvest világháborús flashback-ben szenvednek?

0 hozzászólás
Beágyazott kommentek
Minden hozzászólás