Ütni tudnék azért a „tanért”, hogy egy „igazi” (!!) tanító és gyógyító NEM KÉR PÉNZT a tanításért és a gyógyításért, hisz „ISTENTŐL „INGYEN” kapta!!! TÉNYLEG???????? És melyik istentől??????
El is hiszem, hogy birizgálja csőrét az igazság. Jézus Krisztust is sokan kívánták megütni, egy hordányi farizeus zsidó meg ki is akarta végeztetni. A „melyik istentől” kérdés meg totál értelmetlen, mivel Isten egy és oszthatatlan. Ilyesféle kérdés kizárólag azok elméjében merülhet fel, akik egy élettelen szobrot benéznek isteni sugallatok közvetítőjének, meg persze akik Babbamária Mariannához hasonlóan tagadják a lelket (megj.: Esőné immár a Krisztust is tagadja).
Miért is „cseszte” le Jézus a TÉKOZLÓ fiút?? Mert a TÁLENTUMÁT, a TEHETSÉGÉT nem forgatta. Nem „hasznosította”. Mit jelent itt a haszon? Nem forgatta MÁSOK JAVÁRA és a MAGA HASZNÁRA.
Elbűvölő, hogy maga mennyire nem érti a talentum példázatát. Az alábbi bekezdésekben természetesen ennek kifejtése is napirendre kerül.
És TÖK MINDEGY, hogy ez a tálentum épp egy fantasztikus mérnöki tehetség, vagy rajzoló képesség, vagy muzikalitás, vagy épp tanítói, gyógyítói érzék. Minden képesség azért ADATOTT, hogy ABBÓL MEGÉLJEN a „TULAJDONOSA”. Megélni pedig hogyan lehet? Ha a tettért van ELLENTÉTELEZÉS, a SZOLGÁLTATÁSÉRT ELLENSZOLGÁLTATÁS!!!
Micsoda vérmes ostobaság. Az Istennek végzett munkánkért az Isten kompenzál, nem a rendszer. És elsődleges jutalom a békesség meg szentlélektől való öröm, nem pedig még több mammon. A rendszer pedig nemhogy nem ad megélhetést a valóban értékes spirituális tudás közvetítéséért, de egyenesen tűzzel-vassal irtja, ellehetetleníti, oroszlánok elé vetteti az ilyesféle tanok hirdetőit.
Jézus Krisztus egyértelműen deklarálta, kik bizonyulnak méltóknak abban a bizonyos másik világban örök életre, busás gazdagságra, korlátlan örömlétre: akiket ebben a világban a mammon rendszere kivet magából! Akiket éhhalálra akar kárhoztatni, akiket megfoszt a rendszer a megélhetésüktől, akiket a gyülekezetekből kitaszítanak, kiknek háta mögött gonoszságokat sugdosnak. Boldogok, akiket háborgatnak meg kergetnek, mert az ő jutalmuk bőséges lesz a mennyekben!
Tehát mindazok bizonyulnak méltóknak a mennyek országára, aranykorra, hívjuk, aminek akarjuk, akiket ez a rendszer anyagi nyomorra ítél, és akik úgymond földi csereértéket nem képesek beszolgáltatni a tévtanító sarlatánok lélekgyilkos okoskodásainak befogadására. A joviálisan fizetgetőknek meg annyira viszket a fülük, hogy muszáj odafordítaniuk azokat a mesék felé az igazság szaváról.
Továbbá az ellentételezés-ellenszolgáltatás követelménye eleve deklarálja, hogy én minden körülmények közt alanyi jogon pont azokkal a képességekkel, szaktudással, anyagi lehetőségekkel rendelkezem, bárminemű fenntartás nélkül, ami a másik fél úgyhogy tisztes csere iránti vízióit kielégíti. Mi sem áll ennél távolabb a valóságtól. Egy normális, értelmes csere szinte soha a büdös életben nem közvetlen (kivéve ahol megjelenik az adósság és az uzsora), hanem közvetett. Ugyanannak, aki nekem ad valamit, amire szükségem van, nem feltétlen tudom az ő szolgálatát közvetlen neki viszonozni, de egy harmadik személlyel már lehet, hogy ezt megtehetem, akinek meg az én szolgálatomra van szüksége a fejlődéshez.
Ha már pénz, annak rendeltetésszerű forgatása úgy kellene zajoljon, hogy egy adott peták körbekerüli akár a fér Földet, de minimum az adott valutát használó ország területét bejárja, legalább 8-10 kézen áthaladva, mire visszajut eredeti tulajdonosához, a jegybankhoz. Csakhogy a modern pénz, kiváltképp a dollár és az euró éves forgási sebessége hosszú idők óta 1 alá zuhant, és félő, hogy hamarosan be is hal. Ez azt jelenti, hogy egy bankjegy egy év leforgásán belül nagy átlagban 1-nél is kevesebb alkalommal cserél gazdát!
Azaz az emberek nagyja egyáltalán nem tud pénzhez jutni, hiába volna szüksége rá, mert a modern munkáltatói és kereskedelmi viszonyrendszerek kivétel nélkül mindegyike ez a Szedlacsik meg Esőné-fajzatok által erőszakolt módozatot követi, hogy fizess paraszt, 1:1 viszonyban az uralkodó oligarchia kontrollálta javakért, és a pénz forgása egyből meg is áll az uradalmi hierarchia csúcsán. Arra ugyanis egyetlen milliárdos nincs rákényszerítve, hogy az ilyen Szedlacsikoknak „cserét” adjon. Pont az által uralkodnak a komplett emberiségen, hogy nekik lehetőségük van visszatartani a fizetgetés kényszerét, míg a szegények az életben maradás érdekében minden megkeresett fillérjüket kénytelenek elkölteni.
Tehát a földi mammonszisztéma ideológiája az adok-kapok, ami ráadásul egy elnyomó viszonyrendszer kialakulásához vezet, mert tökéletesen egyenlő csere szinte lehetetlen a világban. Akár pénzt, akár szolgálatot maga után vonó viszonyrendszer két személy közt soha nem lehet egyenlő. Mindig az egyik többet akar, erősebb érdekérvényesítő képességgel bír, s a szükséget szenvedőt pofátlanul kizsákmányolhatja. A csere alapú gazdaság minden, csak nem tisztességes.
Undorító és gyalázatos, amikor KIHASZNÁLÁSRA játszva VESZIK EL az ADÁST, VISSZA-ADÁS nélkül. Élén az egyházzal, meg mindazokkal a „szellemi megmondókkal”, akik bezzeg a maguk hasznát tökéletesen előtérbe helyezik – a MÁSOK JAVA RÉVÉN. Igen: a mások JAVA által – csak épp úgy, hogy ELVESZIK azt.
Az egyház pontosan tökéletes példa a maga aberrált ideológiájának igazolására. Hiszen ők a megváltás, az örök boldogság ígéretével házalnak híveik előtt, amely – gyakorlatilag megfizethetetlen – ajándékért csereképp oda kell adnunk nekik minden pénzünket. Hát csak nem akarhatunk idő előtt elkárhozni! Ott a cseretermék a klerikália kezében: egy üres ígérvény, s ennek érvényesítéséhez a világ egyik legterjedelmesebb MLM hálózata. Ugyanaz, amit Szedlacsik meg Esőné a maga szektája körében kicsiben leképez.
Ecseteli mindezek mellett, hogy Jézus Krisztusnak sorra vitték az emberek az élelmet, javakat. Igen, temérdek ilyen példa olvasható a Bibliában, aminek érvényét maga tagadja. Sőt, szolgáltak is neki: egyes hívők vagy épp pogányok megmosták Jézus lábát, más valaki drága illóolajjal kente meg fejét. De hol KÖVETELTE MEG Jézus Krisztus az ellentételezést akár a beteg emberek gyógyításáért, akár tanításaiért? Az ellenszolgáltatások egyikét sem követelte ki, sőt, legtöbben hála nélkül távoztak (pl. a tíz leprás közül csak egy tért vissza hozzá megköszönni a csodatételt), a többiek meg mind kizárólag a maguk lehetőségei szerinti ellentételezést adták, s azt sem parancsra. Jézusnak abszolúte nem volt szüksége fizetségre. Ellentétben a sarlatánokkal ő nem elvette a pénzüket meg az ételüket, hanem megsokasította azokat.
Találtam továbbá egy érdekes kommentet ugyanezen bejegyzés alatt:
Sziasztok a tegnapi és a mai rituáléval kapcsolatos amit megosztani szeretnék veletek, mint vissza igazolást… Tegnap a munkahelyemen ahol (még nincs 2 hónapja hogy kezdtem) az igazgató bejelentette a 10 százalékos fizetés emelést. A szerződést mindenkinek egyenként kellett aláírni az irodájában. Bementem az irodába mielőtt aláírtam a szerződést közölte, hogy az én fizetés emelésem 18,8 százalék 8,8 százalékkal több. Megdöbbenve álltam erre nem számítottam. A számok beszédesek. Igen elindult a külvilágban is Minden IOra való ember élete IOra fordul és a helyére kerül, ha engedi.
Hát igen: kezdi a sátán lekenyerezni az övéit. Meg volt írva, hogy ez történik majd, hogy a mammon rendszere is jól tartja az őt feltétlen szolgáló híveit. Krisztus követőit meg üldözi, háborgatja.
Na ennyit a sarlatánok működésének leleplezéséről, most térjünk rá a „pénzért isteni tudást” ostoba frázisának cáfolatára konkrét bibliai idézeteken keresztül. Esőné bárminemű bölcsességet mellőzvén ezekre hivatkozik, ugyanakkor ahogy fajtársai, úgy ő maga sem ismeri vagy legalábbis nem érti az írásokat, amelyeknek érvényét ráadásul tagadja. Tehát dupla skizofrénia áll fenn az ő esetében, mert az általa érvénytelennek tartott frázisokra hivatkozva fenyíti a maga követőit.
Szedlacsik meg tagadja a Biblia érvényét, amivel meg az a gond, hogy ő mégis kötelező érvénnyel elvárna híveitől a pénzszolgálat mellett mindenféle általa kitalált etikai parancsokhoz való igazolást, amelyeknek hiteles spirituális forrás híján abszolúte nincsen érvényük. Ugyanis bárminemű univerzális erkölcs-etika a vallási tételekből vezethető le kizárólagos érvénnyel annak okán, hogy megnevezhető ember nem írhat emberfeletti erkölcsi kódexet. Vagy ha mégis megteszi, hát Adolf Hitler és Sztálin egyaránt az aranykor büszke örökösei, hiszen a saját kútfőből támasztott etikai előírásaikat nyilván tökéletes precizitással verték le követőiken.
Indítsuk a vonatkozó erkölcsi tantételek sokaságát az öncélú felhalmozás és vagyongyarapítás kapcsán tett bibliai megállapításokkal. A Prédikátor könyve 2-ben a következőt olvashatjuk:
Mert az embernek, a ki jó az ő szemei előtt adott Isten bölcsességet és tudományt és örömöt; a bűnösnek pedig adott foglalatosságot az egybegyűjtésre és az egybehordásra, hogy adja annak, a ki jó az Isten előtt. Ez is hiábavalóság és az elmének gyötrelme!
Hoppá. Tehát a helyes úton járóknak bölcsességük, tudományuk, örömük van, és nem pedig mammonuk. Utóbbi csakis és kizárólag azoknak jár, akik úgymond bűnösök, és ezért le kell foglalni őket kőkemény munkával meg az anyagi javak felesleges és gyötrelmes egybehordásával. Amit aztán úgyis maradéktalanul elvesztenek, majd átkerül azokhoz, akik ténylegesen is kedvesek Isten előtt.
Természetesen nem kizárólag az Ószövetségben olvashatunk az öncélú halmozás sátáni szokásáról, maga Jézus Krisztus is többed alkalommal megerősíti ugyanezen igazságot. Máté 6:
Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is
Ha tehát beüt a krach, járuljunk mindannyian Szedlacsik házához, és fosszuk ki. Hiszen fennen hangoztatja, hogy mindenki legalább 3 évi tartalékot halmozzon fel élelemből. Ő maga is ezt teszi. Nyilván minden hithű Krisztus-követő tartózkodni fog efféle cselekedetektől, hiszen az ő létfenntartásuk nem a sátáni rendszerre van bízva, hanem az Istenre. De Szedlacsik megvezetett birkái nem lesznek ily joviálisak, miután rádöbbentek, mennyire rútul átverte őket ez a sarlatán, s a fejükbe ültetett hamis etikai kódex nyomán nem nyerhetnek felmentést a rájuk várakozó nyomorúság, ítélet és kárhozat alól.
A „sarlatán tévtanításért” pénz szisztéma leleplezésére Jézus Krisztus igazán hathatós KO-t visz be a kuruzslók szavának feltétlen hívő közönségnek, kik szerint tényleg csakis és kizárólag a fölös szófosásaikért való örök fizetgetés jelképezheti az üdvösség egyetlen és kizárólagos alapját. Lukács 16:
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak.
Hallák pedig mindezeket a farizeusok is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt. És monda nékik: Ti vagytok, a kik az emberek előtt magatokat megigazítjátok; de az Isten ismeri a ti szíveteket: mert a mi az emberek közt magasztos, az Isten előtt útálatos.
Akik tehát a Szedlacsik padsoraiban ücsörögvén kocsonyaként remegve várják az általa szállítandó aranykort, igencsak kellemetlen meglepetés részesei lesznek majd, miután kiderül, hogy az ő hamis megtévesztéseit hallgatván nem lelnek majd üdvösségre, sem kegyelemre.
És igen, itt a pucér bizonyíték: a pénzbeli gazdagságra való törekvés egyenesen antikrisztusi művelet. Kezdhetnek is a Szedlacsik hívei reszketni könyörületért, szükségük lesz rá!
Jézus Krisztus szerint továbbá a mennyek országa nem (csak) evés és ivás, hanem békesség és szentlélektől való öröm. Őt magát is megkísértette a sátán 40 napi böjtje során, miután néhány nap elteltével gyomra elkezdett korogni, s igencsak intenzíven forgott elméjében a gondolat, hogy neki is el kéne mennie egy ilyen PPH kurzusra elsajátítani a Szedlacsik képzelete szerinti etikus viselkedés alapjait. Mégsem ezt tette, hanem kimondta, hogy nem csak kenyéren él az ember, hanem Istennek minden igéjével, s máris elhagyta a veszett éhség a testét.
Szakmai, gyakorlati munkáért természetesen lehetséges követelni jövedelmet, de ezek végzésének semmi köze Isten országához. Ez a hiábavalóság birodalma, nem a békességé és örömé.
Vegyük most szemügyre az Esőné által szánt szándékkal vagy értetlenkedésből elferdített magvető példázatát. Így szól az eredeti szöveg:
Halljátok: Ímé, a magvető kiméne vetni. És lőn vetés közben, hogy némely az út mellé esék, és eljövének az égi madarak és megevék azt. Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala, és hamar kikele, mivel nem vala mélyen a földben. Mikor pedig fölkelt a nap, elsűle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada. Némely pedig a tövisek közé esék, és felnevekedének a tövisek és megfojták azt, és nem ada gyümölcsöt. Némely pedig a jó földbe esék; és ád vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz annyit.
Ez alapján az összes vadkapitalista söpredék egyből a modern bankrendszerre asszociál, meg hogy fektesd be a pénzt, aztán szüreteld le a busás profitot.
Csakhogy a maguk üdvéért kézben lobogtatott milliárdjaival hiábavalóan kapálódzó milliárdos burzsuj oligarchia nagy bánatára Jézus tökéletesen érthetően megmagyarázza a példázata jelentését. Ebből aztán egyértelműen kiderül, hogy szó sincs semmiféle ostoba vagyongyarapításról, a példázat csakis és kizárólag arról szól, hogy akik hintik az Isten igéjét, azok szavainak jelentős része olyan táptalajba (olyan emberek fejébe) esik, ahol azok ilyen-okok miatt nem nyernek befogadást. Mert ignorálják őket (út mellé esik), mert meghallgatják ugyan, de aztán gyakorlatilag azonnali hatállyal futnak vissza a mammon szolgálatára (nem ágyazódik be mélyen a földbe, nincsen gyökere), mert olyan ember fogadná őket, kinek környezete elfojtja benne az igazság megismerésének vágyát (tövisek közé esik), végül, akikre az igazság igéjének boldog-boldogtalan részére való hintéssel (ingyen és bérmentve) vadászunk, akik ténylegesen is képesek befogadni, megismerni, majd alkalmazni az igazságot, s akik saját magukhoz hasonlóan újabb 10-20-30, akár száz ember megtérését is elősegítik, miután saját maguk is örömködve szállnak be az ige hintésébe. Íme a magyarázat, egyenesen Jézus szájából:
A magvető az ígét hinti. Az útfélen valók pedig azok, a kiknek hintik az ígét, de mihelyest hallják, azonnal eljő a Sátán és elragadja a szívökbe vetett ígét. És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, a kik mihelyst hallják az ígét, mindjárt örömmel fogadják, De nincsen ő bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúság vagy háborúság támad az íge miatt, azonnal megbotránkoznak. A tövisek közé vetettek pedig azok, a kik az ígét hallják, De a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az ígét, és gyümölcstelen lesz. A jó földbe vetettek pedig azok, a kik hallják az ígét és beveszik, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely száz annyit.
Itt most ebben a szituációban én a magvető vagyok, aki hinti az igét. Ezzel én egy büdös fillért nem keresek. Talán elolvassák ezt az igét százan, talán ezren, de lehet hogy csak öten, nem tudhatom.
Az én feladatom nem az, hogy a statisztikákat bámuljam, hanem hogy akinek valóban égető szüksége van az igazság ismeretére, mert a környezetétől, a rendszertől, a világtól, Szedlacsiktól nem kap ilyent, azok részére teljesen szabadon, ingyen és bérmentve, azonnali hatállyal alkalmazhatóan rendelkezésre álljon.
Azt nyilvánvalóan semmilyen mértékben nem tudom befolyásolni, hogy a magok közül hány essen útszélre, terméketlen talajba, tövisek közé, és hány teremjen a végén gyümölcsöt. Az egyetlen tényező, amely felett kontrollal bírok, hogy a magam felületén, szűkös lehetőségeim mentén megindítom-e a magszórást.
Anno a COVIDiktatúra idején éreztem néha úgy, hogy a rendszeres hírezéseimmel és igazság-feltárásaimmal teljesen meddő tevékenységet végzek, merthogy a magazinom ekkor kényszerűen inkognitóban működött (sehol nem reklámoztam), ha merészeltem is volna a cikkeket kirakni mondjuk Facebook-ra, biztosan azonnal betiltottak volna. Nem ez számít: legyen kinn az információ, s azon kevesek, kiket tényleg érdekel az igazság és hajlandóak lelkesen kutakodni utána, azok meg fogják találni a megmenekülésükhöz szükséges ismereteket.
