Mogyoróval fizetsz, majmokat kapsz – szól a bölcs intelem a kapitalista cégtulajok felé, kik ennek ellenére rendre bepróbálkoznak alkalmazotti állományaik állati sorba züllesztésével a dehumanizáló munkakörülményeikkel és emberhez nem méltó jövedelmeikkel.
Lehetséges, hogy most az egyszer végre valóságot nyer a cégtulajok ama nedves vágyálma, hogy makulátlan kiszolgálásukért cserébe serényen dolgozó alkalmazotti állományukat megélhetést szavatoló jövedelem helyett banánnal honorálják, mivel egy tanzániai nemzeti park csimpánzai igencsak fogékonyaknak bizonyultak alapvető mérnöki kvalitások elsajátítására.
A kutatók által hosszú évek óta figyelt majomállomány képesnek bizonyult termeszvadászat céljából egyszerű munkaeszközök összeeszkábálására, melyekhez okosan a rendelkezésre álló legmegfelelőbb növényi nyersanyagokat gyűjtötték össze. A termeszek szedéséhez szükséges szerszámoknak jelentős rugalmasságot szükséges nyújtaniuk.
A megfigyelést végző lipcsei és oxfordi egyetemek tudósai szerint a serény majmok kezdő mérnöki kvalitásokat nyertek a folyamat során, melyeknek hála jelentősen egyszerűbbé vált részükre a fontos energia -és fehérjeforrást jelképező termeszkolóniák begyűjtése.
A termeszhalászat alap szinten elég fárasztó folyamat, mivel a szövevényes föld alatti alagúthálózatokból rendkívül nehézkes puszta kézzel vagy rigid eszközökkel termeszt fogni. Épp ezért a majmok szánt szándékkal olyan alkalmatosságok után kutakodnak, melyek rugalmasságuknál fogva alkalmasak a kacskaringós résekbe való behatolásra.
A kísérlet egyik szerzője, Alejandra Pascual-Garrido mechanikai tesztekkel igazolja, hogy a csimpánzok nem elégedtek meg akármilyen elérhető bottal vagy ággal az élelemszerzéshez, hanem kifejezetten könnyen hajló, megfelelő hosszúságú növényi részek után kutakodtak, noha meglehet ezeket olykor sok-sok kilométerekről kellett a lakoma helyszínére cipelni. Mindemellett a csimpánzok által érintetlenül hagyott vegetáció átlagosan 175 százalékkal bizonyult rigidebbnek a használatra kiválasztott eszközöknél.
Mindez Garrudo szerint annak egyértelmű bizonyítéka, hogy a csimpánzok eszközeiket azok mechanikai tulajdonságai szerint válogatják.
Mivel ugyanezen viselkedést a csimpánzok részéről a Gombe Nemzeti Parktól 5000 kilométer távolságban éldegélő populációkban is megfigyelték, a kutatók gyanítják, hogy ezen mérnöki kvalitások generációról generációra kerülnek átadásra. Tehát egyfelől az elsajátított tudás nem vész el, másfelől a csimpánzok lassú evolúciójának első lépcsőfokait szemlélhetjük valós időben. Mindez azért mesés fejlemény, mert a faeszközök fejlődésére vonatkozóan az evolucionisták eleddig kizárólag különféle kreatív elméletekkel házalhattak, mivel az ősember tárgyhasználatának fejlődése kapcsán nem maradtak fenn az utókor számára meggyőző régészeti bizonyítékok.
A majmok aktív megfigyelésével az emberiség evolúciós fejlődésének kritikus kérdőjelei kerülhetnek kiradírozásra, hogy helyükre pont kerüljön.
Mivel a csimpánzok csakhamar a humán mérnökség hűséges letéteményeseivé válhatnak, melegen ajánljuk a tisztelt kapitalista munkáltatók figyelmébe megfontolásra az alapfokú mérnöki kvalitásokat megkövetelő munkahelyeken való alkalmazásukat, hiszen az evolúció ama fokára egyelőre még nem sikeredett felkapaszkodniuk, hogy uraik és parancsolóik követelményeinek teljesítéséért cserébe pénz formájában megnyilvánuló ellentételezést követeljenek. Elegendő lesz néhány árva termeszboly felkutatása.
