Hatalmas bajba került a Brazília-beli Bahia városában 500 milliárd forintból felhúzott BYD gyár vezetősége. Az üzemegység menedzsmentjét rabszolgatartáson kapta az állami munkavédelmi hivatal.
Az inspektorok előre be nem jelentett ellenőrzésük alkalmával 163 Kínából importált munkást találtak a gyárban, kik konkrétan rabszolgatartói körülmények közt sínylődtek. Ezektől a melósoktól beérkeztükkor elvették útleveleiket, embertelen szállásokra kényszerítették őket, s még a béreiket is rendszerint önkényesen vagdosták újkori rabszolgatartóik, korhűen felelevenítvén az 1845-ös vadkapitalizmus állapotait.
A BYD egyből a „munkaerő-kölcsönzéssel” megbízott partnervállalatára, a Jinjiang-ra mutogat, mellyel kötött szerződésüket rögvest felbontották a lebukást követően. Hála az égnek a brazil kormány nem vette be a dajkamesét, hogy ők maguk nem is tudtak a munkás-abúzusokról, így közvetlen a BYD vállalatot illeti a felelősségre vonás antihumánus viselkedésükért.
Pártállami mantrák szerint ugye azért kell behívni országainkba ezeket a rabszolgatartókat és átadni részükre a létfeltételeink, természeti kincseink feletti kontrollt, mert ők rengeteg munkahelyet teremtenek. Mint látható, munka mellé megélhetést viszont nem adnak, a lustaságból eredő mélyszegénységnél egy rosszabb van, ha még meg is kell dolgozni érte.
Még a saját hazugságaik sem nyertek érvényesülést, mivel a százával beimportált kínai munkások mellett a gyár körzetében 10 százalék felett maradt a munkanélküliek aránya az elmúlt években. Azaz kifejezetten a busás állami juttatások felmarkolása és az efféle rabszolgatartó egységeknek juttatott joviális adókedvezmények késztetik a gyártóvállalatok tulajdonosait üzemegységeik kihelyezésére, nem az ilyen bullshitek, hogy majd még több ember dolgozhat a semmiért.
Az óceánon túli rabszolgákat 10 órás műszakonként napi 70 eurós jövedelem ígéretével csábították és a bűz és szenny árasztotta viskókba, ahova tucatjával préselték be őket. Ez az összeg duplája a kínai minimálbérnek, ennyiért már a hülyének is megéri örök rabszolgává válni.
A munkaszerződések alapos átnyálazását követően megállapították az inspektorok, hogy az útleveleiktől való megfosztatásuk követelménye mellett a vállalat jövedelmeik jelentős részét Kínába utalta vissza, továbbá 900 dollár letét megfizetésére kényszerítették a rabszolgákat első munkanapjuk megkezdése előtt, melynek összegét csak 6 ledolgozott hónap után nyerhetik vissza.
A sors fura iróniája, hogy a munkaszerződés állítólag nem csak a brazil munka törvénykönyvét tiporja két lábbal, de a kínait is.
Az önkényes levonásokra vonatkozó szabályozást bármely Engels korabeli bányatársaság tulajdonosai szinkronban tapsolták volna. Szerződés szerint akár 200 jüan (10 ezer Ft) bírság kiszabható a rabszolgákra olyan kihágásokért, mint káromkodás, veszekedés, vagy félmeztelenül járkálás a lakónegyedben.
Magán a munkásszálláson egy egy fürdőszobás házban 31 munkás került összezsúfolásra, ahol nem voltak bútorok, mindenki a földön evett s a padlóra lehányt matracokon aludt. Ezzel a vállalat még túl is teljesítette a korabeli manchesteri kapitalizmus referenciáit. Ez igencsak megsüvegelendő teljesítmény egy magát kommunistának nevező országtól, amely úgy tűnik az egész világot leiskolázza vadkapitalizmusban.
A BYD ténykedése akkora felháborodást keltett Brazília-szerte, hogy az eddig meglehetősen előrehaladottnak tekintett brazil-kínai baráti kapcsolatoknak is vége szakadhat. Az „Egy övezet, egy út” program világszerte aggályok sokaságát vonzza magához. E beruházások végrehajtása ugyanis minden partnerországban a Kínai Kommunista Párt kontrollja alatt marad, ki a szegény országok lakosságának foglalkoztatása helyett saját melósait vezényli ki az Isten háta mögötti helyekre infrastruktúrát építeni. Ezek a kis spontán verbuvált diaspórák nem törődnek a helyi munkavédelmi törvényekkel, kiváltképp nem érdeklik őket a környezetvédelmi előírások. A cél a zavartalan építkezés, még ha ehhez a fél ország természeti környezetét fel is kell forgatni.
Alexandre Baldy, a BYD brazil üzletágának alelnöke kéztördelve sopánkodott a lebukás után, hogy hát ők nem is tudták, miket művel ez a csúf partnercég a munkásokkal. Ők ott sem voltak az eset bekövetkeztekor.
Lula da Silva brazil elnök ünnepélyes megnyitójában a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés új éráját jelentette be az egykori Ford gyár helyébe plántált BYD üzem megnyitásakor, melyért a brazil munkásoknak illene úgy örvendeniük, mintha legalábbis megnyerték volna az ötös lottót.
A helyi munkaerő alkalmazása helyett azonban inkább otthonról importált rabszolgákkal tömködték be a szükséges létszámot, miközben a szakszervezeti vezetőket már az építkezés idején távol tartották a munkakörülmények ellenőrzésének lehetőségétől.
A BYD tűzoltásra tett kísérletei az új cafeteria és munkásszállás mutogatására terjedtek ki, ám a vállalat reputációja mostanra igencsak megcsappant az országban. Arról nem is beszélve, hogy manapság játszi könnyedséggel lehet ilyesféle fotókat mesterséges intelligenciával generáltatni.
Ily felemelkedett hangulatban evezzük most át magunkat egy másik óceán mesebeli túlpartjára, ahol a messzi Kárpát-medence tündérországában már serényen készítik elő részünkre a fenti híradásban elénk tárt mesés létállapotokat.
Hamarosan nyit a BYD szegedi gyára, hol az ígérvények szerint elképesztő, 2000 eurós jövedelem is ütheti markunkat, amennyiben a vonatkozó apróbetűs és láthatatlan tintával írt feltételekre fittyet sem hányván rögvest a munkaszerződés aláfirkantása mellett döntünk. Ezzel a BYD még a brazil gyárában rabszolgáztatott „őshazai” munkásait illető jutalmaknak is jócskán fölé ígér, érdemes tehát nagyítót és UV-lámpát vinnünk magunkkal a szerződéskötés piros betűs ünnepnapjára.
Bár az üzemegység felavatásának dátumát egyelőre nem kotyogták el a vállalat fejesei, Botka László szegedi polgármester azért csak beígérte az idei év végi nyitást.
A BYD gyár felhúzására nemhogy százával, de ezrével érkeznek majd kínai munkások az anyahonból, kiket munkásszállókon helyeznek el.
Minden, a brazil gyáregység körülményeihez való kísérteties hasonlatosság pusztán a véletlen műve.
