Törvény nektek, hatalom nekünk.
Idehaza nagyon jól tudjuk, mi a helyzet, gazdagon mesélnek a luxusyachtok és ereszcsatornák. Meglepő tény azonban, hogy a szituáció a nálunk „szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban” sem mondható igazán rózsásnak.
Miközben az agyonnyomorító COVID intézkedésekkel tették végérvényesen tönkre az utóbbi évtizedek során eleve csupasz bőrig nyúzott lakosság létét, a pártállami politikusok saját magukra nézve nem tartják kötelezőnek ugyanazon törvények betartását, melyeket a nép sanyargatására hoztak.
A kanadai Manitoba tartományban egy helyi képviselőt faggattak fogadóóráján arról, hogy Winnipeg városában, miközben vörös (legszigorúbb szintű) lezárások vonatkoznak a város összes vendéglátó helyiségére, edzőtermére és egyéb más közösségi intézményére, a városháza épületén belül található edzőterem továbbra is nyitva tart, persze kizárólag az ott dolgozók részére. A kérdező úriember kíváncsi, hogy tartományi engedéllyel részesül-e a helyiség kivételezett jogokban.
A képviselő válasza meghökkentő a politikusokban még mindig felsőbbrendű istenembert hallucinálók részére: nem volt szükség tartományi engedélyre, mivel az önkormányzat saját hatáskörében döntötte el, hogy intézményeire ne legyenek érvényesek azon COVID-rendelkezések, melyeket a lakosság egészére ráoktrojáltak. Szó szerint idézve:
A közegészségügyi utasítások az állami kormányzat egyetlen szintjére sem vonatkoznak.
Sem az állam, sem a tartomány (megye), sem az önkormányzatok munkatársaira nem kötelezőek a lakosság ellen hozott törvények.
Analógiába hozható a módszertan azon agymenéssel, amikor a járvány első hullámával járó lezárásoknál a saját golfpályás, úszómedencés luxuskastélyokkal rendelkező milliárdos celebek posztolták a patkánylyuk-albérletek lakóinak, hogy maradjon mindenki otthon, és foglalja el magát valamiféle beltéri aktivitással (például golfozással).
Marie Antoinette óta az égvilágon semmi nem változott a burzsoázia hozzáállásában.
