Ahogy az egyszer használatos műanyagok jó része a teljes Európai Unióban tiltásra került, úgy kezd egyre inkább nyilvánvalóvá válni, hogy a tisztelt brüsszeli bürokraták félmunkát végeztek. Maradt ugyanis egy rakás más jellegű termék, melyek kívül esnek a tavaly elfogadott szabályozáson. E kategóriába tartoznak a zenei fesztiválokon, valamint közelükben tanyázó boltokból gazdagon beszerezhető sátrak.
Bár ezen rögtönzött kuckók tömege össze sem vethető a hajdanvolt szovjet kempingezők körében közkedveltnek számító 25 kilós honvéd sátrakéval, az elkészítésükhöz felhasznált anyagok által a környezetre mért csapás ereje sok ezerszerese a tavaly feketelistára rakott szívószálakénak. Az átlag fesztiválsátor 3,5 kilónyi műanyagot tartalmaz.
Az efféle alkalmatosságokhoz kétféle módon is hozzájuthatnak a kőkemény ütemekre éhező népek. A legtöbb, fesztivál melletti bevásárlóközpontban jelentős készleteket halmoznak fel belőlük a csapatás kezdete előtt. Olyan is előfordul, hogy a belépőhöz vagy kempingjegyhez ajándékba adják a rendezvény logójával tarkított sátrat, melyet a kedves vendég az esemény végeztével szuvenírként hazavihet – vagy hagyhatja az egészet 50.000 év alatt megrohadni a szabadban.
Természetesen a hátrahagyott kalyibák nem maradnak eredeti helyükön. Ehelyett leginkább valamiféle hulladékégetőben teljesedik be sorsuk, az elkészítésükhöz használt műanyag ugyanis nem újrahasznosítható.
Az európai fesztiválokon évről évre sátrak milliói maradnak hátra – a résztvevők mintegy 10%-a nem vállalja a hurcolásukkal járó apró kellemetlenségeket. Ezért most 60 független brit fesztiválszervező társulat közös erővel fogott össze, hogy rávegye az angol parlamentet a műanyag sátrak, valamint a különféle kemping-kellékek egyszer használatosként való árusításának tilalmára.
