Headhunterz a Hardstyle szcéna egyik legikonikusabb alakja volt majdnem egy évtizeden keresztül, mikor aztán elcsábították őt a kommersz EDM Sithlordok a sötét oldalra. Bár a Krewellával közösen készített „United Kids of the World” alapján olybá tűnhetett, elsősorban a hardstyle további népszerűsítése céljából ment bele egy szerződésbe az Ultra Music-kal, ahogyan az lenni szokott, sztárgyár kiadója előbb-utóbb csúnyán megkötözte kezeit kreativitás szempontjából, és az elkövetkező 3 évben jópár közepes, illetve néhány átlag feletti big room house számmal örvendeztette meg újdonsult közönségét.
Tavaly a Defqon 1-on (laikusok számára: a világ legnagyobb hardstyle fesztiválja) egy hatalmas classic szettet nyomott le barátaival, Technoboy-jal és The Prophet-tal közösen, melynek végén könnyekkel küszködve vallotta be 50.000 partyzó rajongójának, mennyire hiányoznak neki. Eme előzmények után sokan bősz találgatásokba kezdtek, és végül azoknak lett igaza, akik Heady visszatésérését vízionálták a számára ténylegesen is otthont és valódi rajongótábort jelentő hardstyle szcénába.
A visszatérést beharangozó Destiny egyedi trackként az idei Defqon 1 záróshow-ján mutatkozott be, majd Heady az ezt követő fesztiválokon – beleértve a Balaton Sound-ot – immáron ismét régi kedves stílusát vette elő, azaz a tucat EDM-ek teljesen felesleges nyomatása helyett (melyben egyébként lássuk be, más előadók jobbak) hamisítatlan hardstyle szetteket kaptunk.
A Destiny augusztus legvégén jelent meg, kicsivel előtte pedig egy igazán művészi indíttatású, manapság alapvetően trendinek számító first person-kamerás módban rögzített videoklip mutatja be vizuálisan Heady EDM-ből kifelé vezető útját és vezeklését az általa cserben hagyott hardstyle-rajongók előtt.
