Nem olyan rég kezdték el terjeszteni a libertárius szabadságeszmény nevében annak ideológiáját, hogy a felnőtt gyerek nyugodtan perelje be szüleit, amiért azok az engedélye nélkül hozták őt világra. Itt a következő humánjogi botrány: ne merészelj pelenkát cserélni a csecsemődön, amíg az nem ad engedélyt rá!
Deanne Carson szexológus véleménye szerint a szülőket kötelezni kéne a gyermeküktől való engedélykérésre az esedékes pelenkacsere előtt. Minderről az angol „Good Morning Britain” reggeli műsorban lamentált, a műsorvezetők nagy megrökönyödésére.
Carson elismeri ugyan, hogy a kisbabák beszédképességük hiánya végett képtelenek engedélyt adni szüleiknek a pelusváltásra, mégis azt javasolja, hogy legalább várjanak a türelmetlen anyukák-apukák a szemkontaktus megteremtésére. Amíg ez nem történik meg, addig hadd marja csak a gyerek érzékeny és gyulladásra hajlamos popsiját a peluskája tartalma.
A diplomáját nyilván az ecseri piacon szerzett nő példát is megfogalmaz a pelenkaváltással kapcsolatos helyes kérdésfeltevésre. Nézzünk kisbabánk felé, s bársonyos hangon kérdezzük meg tőle:
Most kicseréli anyuci a pelust. Rendben van?
Ha a gyerek eztán szemünkbe nézve mosolyog, tudhatjuk, hogy megkaptuk az engedélyt az akcióra. Carson kifejti:
Ha hagysz neki teret, és kivárod részéről a testmozgást meg a szemkontaktust, tudathatod gyermekeddel, hogy számít neked a válasza.
Ne feledjünk hát jóváhagyást kérni a pici babánktól pelusváltás előtt. Ha szerencsénk van, az akció végrehajtása alatt jól arcon fos minket, így gesztusbeli engedélye mellett aláírásával is szentesíti kívánságát.
