A mesterséges intelligencia nemcsak hogy simán átmegy az egyetemi vizsgákon, de gyakran túlteljesíti a diákokat, miközben tevékenysége gyakorlatilag detektálatlan marad. Egy, a University of Reading-en végzett, szemet nyitó kutatás szolgál ébresztőül az oktatási szektor számára, rávilágítván arra, hogy sürgősen foglalkozni kell az MI által az akadémiai környezetben képzett kihívásokkal.
A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet találóan valós „Turing-tesztként” írtak körbe, magában foglalta a mesterséges intelligencia által generált vizsgaválaszok titokban való benyújtását valódi diákok válaszaival együtt öt pszichológia alapképzési modulban. Az eredmények egészen megdöbbentőek lettek. A mesterséges intelligencia által írt beadványok 94%-a maradt észrevétlen a vizsgáztatók számára, annak ellenére, hogy teljes egészében egy gépi fogalmazóbot készítette azokat, bárminemű emberi beavatkozás nélkül.
Ám a meglepetések ezzel nem értek véget. A mesterséges intelligencia által beadott dolgozatok nemcsak észrevétlenek maradtak, hanem következetesen felülmúlták emberi társaikat. A mesterséges intelligencia által generált válaszok nagy átlagban fél osztályzattal magasabb eredményt értek el a hús-vér tanulók dolgozatainál. Bizonyos esetekben a mesterséges intelligencia előnye megközelítette a teljes osztályzatot, a mesterséges intelligencia által beadott dolgozatok kitüntetett dicséretet értek el, míg az igazi diákok lemaradtak.
Ez a felfedezés mélyreható kérdéseket vet fel az oktatás és osztályozás jövőjével kapcsolatban. Ahogy a mesterséges intelligencia technológiák, mint amilyen a ChatGPT, egyre kifinomultabbá és elérhetőbbé válnak, hogyan biztosíthatják az egyetemek vizsgáik integritását és diplomáik értékének megtartását? A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalmak felderítésének jelenlegi módszerei siralmasan elégtelenek, így az oktatási intézmények roppant sebezhetők a high-tech csalás új formájával szemben.
„Sok intézmény eltávolodott a hagyományos vizsgáktól, hogy az értékelési folyamatot inkluzívabbá tegye. Kutatásunk azt mutatja, hogy nemzetközi jelentőséget élvező kérdés megérteni a mesterséges intelligencia oktatási rendszerre tett befolyásának hatását” – jelenti ki Peter Scarfe társszerző, a Reading Pszichológiai és Klinikai Nyelvtudományi Iskolájának docense egy nyilatkozatában.
„Nem feltétlenül térünk vissza teljesen a papír és toll vizsgákhoz, de a globális oktatási szektornak alkalmazkodnia kell a mesterséges intelligenciához. A Readingben tanúsított őszinte tudományos szigor és a kutatási integritás iránti elkötelezettség bizonyítéka, hogy magunk felé fordítottuk a mikroszkópot, s vezető szerepet vállaltunk ebben a témában.”
A kutatás következményei messze túlmutatnak az akadémiai világ falain. Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia zökkenőmentesen utánozza az emberi intelligenciát az írásbeli dolgozatokon, a munkaadók kétségbe vonhatják az akadémiai bizonyítványok megbízhatóságát. Sőt, magát a tanulás és a tudásszerzés természetét is megkérdőjelezhetik. Ha a mesterséges intelligencia képes kiválóan teljesíteni a vizsgákon anélkül, hogy megértené vagy megjegyezné az információkat, mit jelent ez az oktatás és a szakmai fejlődés jövőjére nézve?
A tanulmány mögött álló kutatók hangsúlyozzák, hogy eredményeiket nem a jelenlegi oktatási gyakorlatok elítéléseként, hanem cselekvésre való felhívásként kell tekinteni. Állítják, hogy az oktatási szektornak alkalmazkodnia kell ehhez az új valósághoz, és meg kell találnia a módját a mesterséges intelligencia erejének kiaknázására, miközben az emberi tanulás integritását és értékét is megőrzi.
„Mint szektor meg kell egyeznünk abban, hogyan várjuk el a diákoktól, hogy használják és elismerjék a mesterséges intelligencia szerepét a munkájukban. Ugyanez igaz a mesterséges intelligencia szélesebb körű használatára az élet más területein, hogy megelőzzük a társadalmi bizalmi válságot” – teszi hozzá Etienne Roesch társszerző, a Reading Pszichológiai és Klinikai Nyelvtudományi Iskolájának professzora. „Tanulmányunk rávilágít ama felelősségre, mely az információk előállítóiként és fogyasztóiként ránk hárul. Meg kell kétszereznünk az elkötelezettségünket az akadémiai és kutatási integritás iránt.”
Miközben efféle kihívásokkal küzdünk, egy dolog világos: az oktatás helyzete gyorsan változik, és az intézményeknek fejlődniük kell, hogy lépést tartsanak a korral. Az akadémiai környezetben a mesterséges intelligencia használata észlelésének és kezelésének képessége valószínűleg kulcsfontosságú készséggé válik mind az oktatók, mind az adminisztrátorok számára. Ugyanakkor lehetőségek nyílhatnak a mesterséges intelligencia integrálására a tanulási folyamatba olyan módon, hogy az inkább javítsa, semmint aláássa a humán oktatást.
Ez a riasztó tanulmány egyszerre figyelmeztetés és felhívás – esély arra, hogy újragondoljuk az oktatást a mesterséges intelligencia korában. Ahogy haladunk előre, a cél az lesz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, amely magában foglalja a technológiai fejlődést, miközben megőrzi az emberi intelligencia és kreativitás egyedi értékét.
Metódus:
A kutatók mesterséges intelligencia generálta vizsgaválaszokat küldtek be öt különböző pszichológia alapképzési modulra a Readingi Egyetemen. A válaszok előállításához a GPT-4-et használták. A mesterséges intelligencia által beküldött feladatok az egyes modulok teljes válaszainak körülbelül 5%-át tették ki, véletlenszerűen keveredvén a valódi hallgatói beküldésekkel. A vizsgák rövid válaszokat igénylő kérdéseket és hosszabb esszé írását forszírozó feladványokat is tartalmaztak. A kutatók semmilyen mértéket nem módosították a mesterséges intelligencia által generált tartalmat, egyszerűen csak a „regenerálás” gombbal hoztak létre több egyedi választ, amikor az első azok közül nem bizonyult kielégítőnek. A mesterséges intelligencia által beküldött feladatokat ezután az emberi beküldésekkel együtt értékelték a kísérletről nem tudó szabvány vizsgáztatók.
