Miközben a zöldek a harmadik világbeli országokban gazdagon elszórt réz, szén, arany -és gyémántbányák által keltett ökológiai lenyomat miatt aggódnak, a csupán képzeletben bányászható kriptovaluták energiaigénye többszöröse a ténylegesen is kitermelhető nyersanyagokénak.
A Nature nemzetközi tudományos szaklap oldalain publikált értekezés szerint gyakorlatilag minden létező kriptovaluta kibányászása magasabb energiaszükséglettel jár, mint ami a ritka földfémek vagy platina és barátai kitermeléséhez szükséges. Eme felfedezés gyakorlatilag önmagában szabotálhat minden olyan törekvést, mely a párizsi klímaegyezmény betartásának irányába vezet. Ennek egyébként 2018 szeptemberéig a világ legfejlettebbjeiként számon tartott 20 ország közül kerek 0 volt képes megfelelni.
Jelenlegi álláspont szerint a Bitcoin-bányászat globális energiaigénye megegyezik Írország teljes áramfogyasztásával. Ez papíron nem tűnik annyira vészesnek, ám egyetlen, a világipar méretéhez képest elhanyagolható jelentőségű digipénz szempontjából bizony nagyon is túlzott mértékű energiapocsékolást jelent.
A papír kitér arra is, hogy országtól függően a megújuló energiaforrások kihasználtságának megfelelően egy darab (a cikk írásának pillanatában 6500 és 4000 dollár között ingadozó) Bitcoin előállítása 2000 és 8000 kilogramm közötti mennyiségű szén-monoxid kibocsátásával jár. Legkisebb mennyiségben Kanadában, leginkább pedig a fosszilis tüzelőanyagokat végeláthatatlanul égető Indiában és Kínában szennyezi a Bitcoin a levegőt.
A cikk szerzői számoltak a Bitcoin folyamatosan ingadozó árfolyamával, ezért a 2016. január 1. és 2018. június 30-a közt elérhető napi középárfolyamok átlagának megfelelően kalkulálták az adatokat.
1 dollár értékű javak kibányászásának energiaszükséglete (MJ)
Kriptovaluták | |
| Bitcoin | 19 |
| Litecoin | 15 |
| Monero | 11 |
| Ethereum | 9 |
Valódi nyersanyagok | |
| ritka földfémek | 9 |
| platinumcsoport | 6 |
| arany | 5 |
| réz | 4 |
