Téged is heveny sikoltozásra kényszerít az antiszociális média? Az új cipőiket vagy elbűvölő kalandjaikat prezentáló csillogó szemű, permanensen boldog emberek végtelen folyamában görgetvén az alkalmatlanság depresszív érzete hatja át hangulatunkat. Valami megfoghatatlan késztetés végett mi is megmutatnánk a világnak menő cuccainkat, és bizonygatnánk, hogy többet teszünk a világ jobbításáért a kanapénkon való donaldkacsázásnál. Szinte el sem jut a tudatunkig, hogy egy kéretlen reklámra rákattintván már megint rendeltünk magunknak egy új kabátot, cipőt és karkötőt, melyeket a kibontás három másodperc szavatosságú eufóriáját követően örökre elnyel a gardróbszekrény.
A Soul Asylum rockegyüttes “Misery” című 1995-ös szerzeménye egy olyan céget ír le, mely gyógymódokat gyárt a termékeink által okozott frusztrációkra. A közösségi média tökéletesítette ezt a nyilvánvaló átverést azáltal, hogy létrehozta a FOMO (fear of missing out) nevű kórságot, miközben egyidejűleg kígyóolaj színvonalú kezelést kínál: vásárolj még több cuccot!
Egyre több tanulmány mutatja ki, hogy a szociális média használata, különösen a fiatalok körében, növeli a materializmus iránti elszántságot. Megerősíti törekvéseinket a pénz és vagyon felhalmozására, valamint előkelő társadalmi pozíciónk fitogtatására. Az efféle gondolkodásmód szerint a külvilágból szerzett áruk, mint olasz sportkocsik, Cartier órák vagy ínyenc ételek jelképezik az emberi státusz egyes számú szimbólumait.
A materialisták saját értéküket – és más emberekét is – aszerint mérik fel, hogy mennyi pénzt és értéktelen kacatot halmoznak fel. Erre cserélik a belső erények és jellem vizsgálatát, melyeket értéktelenekként könyvelnek el. Az anyagelvű gondolkodásmód elősegíti a versengés, az irigység és a kapzsiság kibontakozását.
A felfokozott lelkesedés, melyet a lájkok besöprésekor érzel egyből elpárolog azon nyomban, amint látod, hogy ismerőseid még nagyobb és jobb dolgokat mutogatnak nálad. A minket eleddig boldogító vásárolt cuccaink nagy hirtelenjében depresszív unaloműzőkké alakulnak, így gondolataink kizárólagos érvénnyel egy még mutatósabb, még drágább felesleges hulladék beszerzése körül foroghatnak. A materializmus bűvöletében soha nem ébredünk fel időben, hogy rájöjjünk, a fogyasztói körhintán lovagolva voltaképp sehova nem jutunk.
A burjánzó materializmus teszi oly riasztóvá a németországi Ruhr-Universität Bochum pszichológusa, Dr. Phillip Ozimek által vezetett új tanulmányt. Több mint 1200 résztvevő töltött ki egy sor kérdőívet, kik naponta átlagosan legalább két órát vertek el aktív posztolgatásra és lájkvadászatra. A felmérés célja a közösségi médiában megjelenő materializmus és vele az élettel való elégedettség összefüggéseinek vizsgálata.
Az eredmények megmutatták, hogy a közösségi média a szorongás és a boldogtalanság lefelé kanyarodó spiráljához vezethet, kiváltképp azoknál, akik materialista gondolkodásmóddal bírnak. A materialista egyének hajlamosak a közösségi médiában istápolt profiljukat másokéval összehasonlítgatni, így esetükben jóval nagyobb a függőség kibontakozásának kockázata. A kutatók megállapítása szerint a közösségi média felfokozott használata kiváló táptalaja a materialista ideák befogadásának, mely folyamat fokozott stresszt és életünkkel való zuhanó elégedettséget von maga után.
A másik problémája a materializmus ajnározásának és a másokkal való hasonlítgatásnak, hogy elfelejtjük ama tényt, hogy hírfolyamunkon általában mindenki a szebbik arcát mutatja – nem pedig hiányosságait vagy kudarcait igyekszik fényre hozni. A közösségi média így eredendően torz képet fest a valóságról, ami inkább hasonlít egy “best of” válogatásalbumra, mint az emberi lét hiteles ábrázolására. Ha mindenki más legragyogóbb pillanatait alkalmazzuk mérceként a létminőségünk mérésére, az eredmény nyilvánvalóan kizárólag depresszió és kisebbrendűségi komplexus lehet.
A tanulmány következményei túlmutatnak a számokon és a diagramokon. Egy aggasztó tendencia lepleződött le, a materialista termékeket és élményeket hajszoló felhasználók saját lelki békéjüket és boldogságukat emésztik fel a kérészéletű örömök abszolválásának lehetőségéért cserébe.
Az antiszociális médiától való függést a platformok obszesszív használata gerjeszti, nagyon gyakran más jellegű és értelmesebb tevékenységek rovására. A stressz tünetei a szorongástól a fizikai tünetekig, mint fejfájás vagy krónikus letargia terjedhetnek. Egyértelmű, hogy a közösségi média sokkal több kárt hajt a felhasználóknak, mint hasznot.
A kutatók aggodalmukat fejezték ki avégett, hogy a közösségi platformok nemcsak felerősítik a materializmust, hanem vonzzák az efféle gondolkodásmódra fogékony tömegeket. Ennek nyomán az antiszociális média kimeríthetetlen táptalaja a materialista eszmék burjánzásának, melyeket az influencer-marketing és a külvilágban való érvényesülés folyamatos kényszere táplál.
