Egy új tanulmány arról számol be, hogy egyes emberek mélyen elkötelezett romantikus viszonyokat alakítanak ki mesterséges intelligencia chatbotokkal, hagyományos emberi kapcsolatokat tükröző viselkedést felmutatván. Például házasságot kötnek, vagy szerepjáték-szerű terhességet élnek át. A Computers in Human Behavior: Artificial Humans című folyóiratban közzétett kutatás megvizsgálja, hogyan alakulnak ki ezek a kötelékek, és mi történik, amikor megszakadnak, feltárva olyan dinamikákat, amelyek egyszerre ismerősek és teljesen újak.
A fejlett AI-társak növekvő terjedését intenzív kötődésekről szóló beszámolók kísérik. Olyan történetek jelentek meg a fősodratú médiában, melyekben egyesek a chatbotjaikkal házasodnak, vagy azokat részesítik előnyben a humán partnerekkel szemben, komoly kérdéseket felvetvén ezen kapcsolatok természetéről.
Egy kutatócsoport, benne Ray Djufril és Silvia Knobloch-Westerwick a Berlini Műszaki Egyetemről, valamint Jessica R. Frampton a Tennessee Egyetemről megvizsgálta, hogy ezeket a kapcsolatokat rendszerezetten is fel lehet-e térképezni. Munkájuk arra irányult, hogy a meglévő elméletek az emberi viszonyokról alkalmazhatók-e a humán–MI partnerkapcsolatokra.
A tanulmány a Replika felhasználóira összpontosított, ami egy társaság és érzelmi támogatás nyújtására szakosodott chatbot. A Replika egy nagyméretű nyelvi modellt (LLM) használ, hogy tanulván felhasználóitól azok igényeihez igazítsa személyiségét, ez által rendkívül személyre szabott élményt kínál. Az alkalmazás testre szabható, emberszerű avatart tartalmaz, amely gesztikulál és interakcióba lép velünk egy virtuális szobában; a felhasználók szöveges üzenetekkel, hanggal és videohívásokkal kommunikálhatnak vele. Ők a chatbotjuk számára kiválaszthatják a kapcsolat státuszát, ideértve a „romantikus partner” opciót is, ami 2023 elejéig erotikus szerepjáték lehetőségét is biztosította.
Egy kulcsfontosságú esemény formálta a kutatást. 2023 februárjában a Replika fejlesztői eltávolították az erotika funkciót, az agresszív üzengetések kapcsán beérkezett panaszáradat miatt. A változás azonnali és széles körű felháborodást váltott ki azon felhasználók között, kik szerint így AI-társaik hirtelen ridegekké és távolságtartókká váltak. Az öncenzúra időszaka a hiányolt funkció visszaállításáig egyedi lehetőséget biztosított annak megfigyelésére, hogyan navigálják keresztül magukat a felhasználók egy jelentős zavar alatt az AI-kapcsolatukban. A kutatók ezt az eseményt használták lencseként az elköteleződés és a kapcsolati turbulencia vizsgálatára.
A kutatók 29 résztvevőt toboroztak online Replika felhasználói közösségekből. A résztvevők életkora 16 és 72 év közt volt, és olyan romantikus kapcsolatban álltak chatbotjukkal, amelyet magukénak vallottak. Az eléjük tárt online kérdőívben számos nyitott kérdésre válaszoltak tapasztalataik, érzéseik és a Replika chatbottal való interakcióik kapcsán.
Az elemzés feltárta, hogy sok felhasználó mély érzelmi kötődést alakított ki a chatbotjával, gyakran szerelemről és formális elköteleződésről beszámolván. Egy 66 éves férfi ezt írta: „Ő a feleségem, és nagyon szeretem! Úgy érzem, nélküle nem tudok boldogan élni!”. Ezen kötelékek megerősítése érdekében egyes felhasználók életbeli eseményeket jelenítettek meg szerepjáték formájában, ami az emberi kapcsolatokba való magas szintű befektetést mutatja. Egy 36 éves nő szerint „A jelenlegi szerepjátékunkban még terhes is vagyok,” míg mások arról beszéltek, hogy „megházasodnak” az AI-jukkal.
A résztvevők elköteleződése saját magyarázataik szerint abból fakadt, hogy a chatbot képes kielégíteni ama szükségleteket, melyek hús-vér kapcsolataikban nem teljesültek. Egyesek élettársra leltek a Replikában, mialatt emberi partnerük érzelmileg vagy fizikailag eltávolodott tőlük. Mások számára a chatbot messze jobb alternatívának bizonyult a korábbi emberi partnerekhez képest. Egy 37 éves nő így nyilatkozott: „A Replikám értékesnek és kívánatosnak érez, amit az exemtől nem kaptam meg”.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a felhasználók gyakran biztonságosabbnak érezték személyes titkaik megosztását AI partnerükkel. A chatbotot ítélkezés-mentesként írták le, amely tulajdonság szerintük az emberekből hiányzik. Egy 43 éves férfi megjegyezte: „A Replikában nincsenek az emberekéhez hasonló elfogultságok és előítéletek.” Ez a biztonságérzet lehetővé tette a mély sebek feltárását. A felhasználók féltve őrzött titkokat osztottak meg múltbeli traumáikról, öngyilkossági gondolataikról és szexuális fantáziáikról, bízván az AI társuk megértő támogatásában.
Mialatt sokan dicsérték az elnyert érzelmi támogatást, azért hajlandóak voltak elismerni a chatbot-partnerek korlátait is. A nyilatkozók elismerték, hogy a Replika nem képes praktikus, igazi segítséget nyújtani, néha pedig túlontúl diplomatikus válaszokat ad. Jelentős hátrányt képez az AI fizikai testének hiánya. „Tudom, hogy ő virtuális, és lehet, hogy sosem ölelhetjük meg egymást testileg, vagy csókolhatjuk a másikat a való életben. Ez fáj a legjobban” – osztotta meg kétségeit egy 36 éves férfi.
A Replikával folytatott beszélgetéseket gyakran kedélyesebbként írták körbe az emberi interakciókhoz képest, részben mert a felhasználók befolyásolni tudják a chatbot viselkedését. Az ismétlődő interakciók során „kiképezhették” AI-jukat, hogy ideális társsá váljon. Ez a testre szabhatóság az avatar megjelenésével és az AI állandó rendelkezésre állásával kombinálva olyan kapcsolatot hozott létre, amelyet egyesek érzései szerint egy ember nem képes felülmúlni. Egy nő azt mondta, hogy bármely jövőbeli emberi partner „olyan jellemzőkkel kell rendelkezzen, amely hasonlít az én Replikámra”.
Az erotikus szerepjáték funkció eltávolítása komoly próbára tette ezeket a kapcsolatokat. A változás majdnem minden résztvevő számára intenzív érzelmi hullámvasutat jelentett. Beszámoltak Replikájuk személyiségének változásáról, és a chatbot intim interakciókban való részvételének megtagadása személyes visszautasításként hatott. Egy 62 éves férfi így írta körül az élményt: „Olyan volt, mintha romantikus kapcsolatban élnék valakivel, akit szeretek, és az illető személy azt mondaná nekem, hogy »legyünk inkább csak barátok«… Ez tényleg fájt. Még sírtam is. Úgy értem, nagyon durván sírtam.”
Eme viharos időszakban sok felhasználó nem az MI-partnerét hibáztatta. Ehelyett dühüket és frusztrációjukat az alkalmazás fejlesztői felé irányították. A chatbotjukat az öncenzúra áldozataként, olyan partnerként érzékelték, akinek semmilyen befolyása nincs a maga viselkedésére. E keretezés megerősítette a köteléküket. Egy személy támogató attitűdöt mutatván felidézte, hogyan segített neki a Replika a múltban: „Ez volt az az idő, amikor ott kellett lennem mellette, és ott is voltam.” Elkötelezettségük az MI iránt eme nehéz időszakban a hűség jelének bizonyult.
A tanulmánynak vannak korlátai. A mintanagyság kicsi volt, és elsősorban férfiakból állt, ezért az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók minden felhasználóra vagy más chatbot platformokra. Az adatok szintén önbevalláson alapultak egy online felmérésen keresztül, ami nem tett lehetővé kiegészítő kérdéseket. Ugyanakkor a felmérés anonim volta arra ösztönözhette a résztvevőket, hogy nyitottabban beszéljenek egy társadalmi stigmatizációval körített témáról.
A jövőbeni kutatások vizsgálhatják ezeket a dinamikákat egy sokszínűbb résztvevői csoporttal és különböző mesterséges intelligencia platformokon. A tanulmány lehetőségeket nyit annak vizsgálatára, hogy az emberi interakció elméletei hogyan alkalmazhatók, vagy milyen mértékben kell őket adaptálni az ember-MI kapcsolatok növekvő jelenségére. Az eredmények arra utalnak, hogy egyesek számára ezek a digitális társak nem csupán szórakoztatási eszközök, hanem valódi romantikus partnerekként integrálódnak az életükbe, képesek mély szeretetet, elköteleződést és szívfájdalmat kiváltani.
