Te csak menj előre, és adj hálát minden egyes nap az élet jóságáért – hangoztatják az apologéták. A depressziós emberek viszont nagyon jól tudják, mennyire förtelmes és kártékony ez a hazugság-mantra.
A hálaterápia lényegében a feltétel nélküli köszönetmondás és hálaadás kívánalmát jelenti minden egyes napon azon eseményekért, legyenek olykor pozitívak, de elsöprő többségükben negatívak, melyek életvitelünk során érnek minket. Adj hálát az égnek, amiért kihajigál házadból a lakásmaffia, mert ez egy új kezdet ígérvényét ajándékozza számodra. Rebegj köszönetet a téged oktalanul és önkényesen inkasszózgató rablógyilkosaidnak, mert egy jó leckét kaptál a sorstól. Ha minden egyes nap debil idiótaként vigyorogsz és fütyörészve fogadod a téged öngyilkosságba kergető aktorok ténykedését, egyből radikális fordulatot vesz az életed!
Egy új felmérésben az Ohio Állami Egyetem kutatói 27 különálló tanulmány eredményeit elemezték, amelyek az ún. hálaterápiák hatékonyságát vizsgálták a szorongás és a depresszió tüneteinek enyhítésére. Hogyhogynem az eredmények szerint az efféle beavatkozások semminemű pozitív hatást nem keletkeztettek a méregdrága agyrothasztáson keresztül vert páciensek elméjében.
David Cregg, a tanulmány vezető szerzője ekképp összegezte az eredményeket:
Évek óta harsogják a médiában és szakértői körökben, hogy a hálaadási terápiák sok szempontból boldogabbá és egészségesebbé tehetnek minket. De amikor ezeknek a beavatkozásoknak a legfőbb feltételezett előnyéről, a szorongás és depresszió tüneteinek enyhítéséről esik szó, nagyon úgy tűnik, hogy abszolút semmi érvénnyel nem bírnak.
A Journal of Happiness Studies folyóiratban publikált végleges tanulmány szerint az összesen 3675 fő részvételével készült 27 összevont kutatás konklúziójából megtudhatjuk, hogy a hálaterápiák gyakorlatilag semmivel nem keletkeztetnek pozitívabb eredményeket annál, mintha tökéletesen felesleges baromságokkal vagy alantas robotmunkákkal foglalnánk le az áldozatok elméjét, hogy addig se foglalkozzanak a maguk traumáival és sérelmeivel. Példaképp szerepel, hogy egy kontrollcsoportos vizsgálatban órarendeket írattak le újra és újra depressziós egyetemista diákokkal, kik a terápia végén nagyjából ugyanolyan felmérési eredményekkel végezték be a kezelést, mint akikkel napjában háromszor elrebegtették a „hálás vagyok az életemért” kategóriájú ostoba mantrákat.
A hálaterápia két módozata számít legelterjedtebbnek az angloszférában, ám mindkettő ugyanazon eredményeket, pontosabban azok hiányát szavatolja. Az egyik szerint minden egyes nap végén gondoljunk három pozitív eseményre, melyek jól és olajozottan mentek a nap során – olyan eshetőség persze nem létezhet, hogy valaki ne volna képes minden egyes depresszív napon 3 roppant kellemes történést felidézni.
A másik népszerű metódus a látogatásos köszönetnyilvánítás. Ez még szánalmasabb az elsőnél. Eszerint az alanynak egy saját maga által fogalmazott levélben köszönetet kell nyilvánítania egy általa megnevezett személy felé, aki pozitív változást hozott az életébe, majd becsengetvén annak lakásába felolvasni előtte a levele tartalmát.
Most képzeljük el, ahogy egy társadalom által kitaszított, rokonok által megvetett, családtagok által halálra bullyingolt és rugdosott öngyilkosjelöltre egy vagy több megváltó messiás és pozitív példakép kiemelésének kötelezvényét rója az érzéketlen szociopata terapeutája. Ha lett volna ilyen az életében, nyilván nem vált volna depresszióssá.
Ily körülmények közepette tehát nem csoda, hogy maga a pszichiáter szakma renoméja is kezd a hagyományos orvosláshoz hasonlatosan földbe állni. Sőt, a helyzet még rosszabb: ezek a förtelmes sarlatánok végső kivégzésük előtt még jól meggyalázzák és kifosztják legutolsó kétségbeesésükben hozzájuk forduló áldozataikat.
Cregg a kognitív viselkedésterápiát javasolja a depressziós emberek kezelésére, ami valóban javulást hozhat a páciensek életébe. Habár érdemes megjegyezni, hogy mindennemű terápia kizárólag annak való, aki nem képes vagy nem hajlandó magába fogadni a Krisztus kegyelmét, ami mindenki részére alanyi jogon és ingyen jár, viszont egy fehér báránybőr-maskarába bújtatott pszichomókus farkas helyett őszintén, tiszta szándékkal és ima által szükséges kérni azt.
Aztán akár folytathatják a pártállami tömeggyilkosok meg családi bántalmazók a ténykedésüket, de innentől fogva már nem nagyon fog érdekelni minket.
