Azt hihetnénk, Orbán csak napjainkban tör borsot a magyarság orra alá, holott már a török hódítás időszaka során aktívan ténykedett nemzetünk létének aláásásán.
Orbán egy Brassóban született vasöntő és mérnök volt, kinek sikerült a valaha volt leghatalmasabb és legerősebb ágyút feltalálnia. Eme alkalmatosság komoly fordulópontot jelképezett a várostromok terén, hiszen egy ilyen tekintélyes horderejű fegyverrel szemben a legerősebb várfalak is csakhamar megadják magukat.
El is kezdett házalni frissen kifundált találmányával, első körben az eddigre egyetlen városnyi terültre (Konstantinápoly) zsugorodott Bizánci Birodalom felé. Ugyan a birodalom eddigre gyakorlatilag megszűnt, az annak egyedüli részeként megmaradt konstantinápolyi erődöt bevehetetlennek ítélte a kor közvéleménye. Ez a vár hosszú évszázadokon át gördített áthatolhatatlan akadályt az iszlám európai hódítása elé.
Orbán felajánlotta innovatív ágyúját a kelet-rómaiaknak, nekik azonban nem kellett az eszköz. Szerepet játszott végzetesnek bizonyuló döntésükben, hogy kincstáruk eddigre végzetesen elapadt, s valószínűleg ha akarták sem tudták volna kifizetni a gép teljes árát. Ami ennél is rosszabb, a szükséges mennyiségű nyersanyag sem állt rendelkezésre az ágyú előállításához.
Orbán azonban nem keseredett el, az össztársadalmi változásokat hosszú évszázadokkal megelőzvén elkezdett joviális kapitalista üzletembert játszani. Addig házalt termékével, míg rá nem lelt egy megfelelő nagyságú pénzmaggal felvértezett vevőre.
Ez a személy pedig II. Mehmed török szultán lett, s az ő Oszmán Birodalma. Nekik régóta bögyükben volt a hódításuk útjában álló konstantinápolyi erődítmény. Örömmel vásárolták meg a technológiát Orbántól, s állították azt egy évvel később hadrendbe Bizánc ostromakor.
Orbán 1452-ben került a szultán udvarába, s 3 három hónappal később már el is készült az újféle ágyú prototípusa. Újabb 9 hónap elteltével a vár ledöntéséhez szükséges összes alkalmatosság rendelkezésre állt. Orbán a késő-középkori Kövér Berta mellett számos kisebb ostromfegyverrel is gyarapította a szultán haderejét.
A többi már történelem: 1453-ban a törökök megostromolták, majd porig rombolták Konstantinápoly sérthetetlennek hitt erődítményét, így megteremtődött a lehetőség a török hódítások kiterjesztésére az európai kontinens felé. Az Oszmán Birodalom elfoglalta a komplett Balkánt, a Magyar Királyság pedig szétesett és három részre szakadt Orbánnak köszönhetően.
Magát Orbánt Konstantinápoly alatt érte utol a végzete: az egyik általa készített ágyú felrobbant, magával rántván annak teremtőjét a halálba.
Nem ő volt az egyetlen Orbán, kinek ténykedése nemzettragédiák sorát keletkeztette. Kevesebb magyar vonatkozással, de a VIII. Orbán néven 1623-44 között trónoló pápa az egyház eleve sárga föld alatt tanyázó tekintélyének végső meggyalázásában vállalt jelentős oroszlánrészt, miután nepotizmusával és korrupciójával jól földbe állította a Vatikán renoméját és gazdasági mutatóit egyaránt.
Orbán volt az utolsó olyan egyházfő, aki a nepotizmussal családjának igen nagy előnyöket juttatott.
Az egyházfő rengeteg építészeti emléket hagyott az utókorra (stadionok, akkumulátorgyárak, MOL székház), ami a háborúkkal együtt óriási adósságot rótt a pápai kincstárra és Rómára is.
A pápa uralkodásának legnagyobb vétségeként tartották számon Orbán nepotizmusát, ami valóban egészen átfogóvá vált nemcsak a kiosztott világi és egyházi méltóságok terén, hanem családi körén belül is. Három nappal hivatalos beiktatása után bíborossá nevezte ki unokaöccsét, Francesco Barberinit. 1627-ben őt tette meg a Vatikán könyvtárosának, majd 1632-ben alkancellárnak.
VIII. Orbán pápa egy korabeli festményen
1627-ben egy másik unokaöccs, Antonio Barberini is a bíborosok közé állhatott, és 1638-tól a camerlengo igen fontos tisztségét tölthette be. Emellett Antonio a pápai seregek főparancsnoka lett, és több jelentős pápai legátusnak is tagja, sőt vezetője volt. Orbán szűkebb családi körében is bőkezűnek bizonyult, és 1625-ben a kapucinusok közé állt bátyját, Antoniót Senigaglia egyházmegye élére állította, majd három évvel később őt is bíbor kalappal ajándékozta meg. Antonio a Penitenciária vezetője lett, és ő is megkapta a vatikáni könyvtáros címet.
Az egyházi vonaltól elszakadva Orbán egy harmadik unokaöccsét is rendkívüli kegyben részesítette, de ezúttal világi hatalmat adott Taddeo Barberininek. Palestrina hercege és Róma prefektusa lett az ifjú Barberini. A nepotizmus révén a Barberini család feliratkozott Itália leghatalmasabb nemesi családjainak sorába. Orbánt pontifikátusa alatt több vád is érte családjának támogatása miatt, és az egyházfő többször is felkért egy teológusokból álló bizottságot, hogy vizsgálja ki a vádakat. De a bizottságok mindig a pápa oldalán döntöttek.
A szerzetesrendek egyébként is nagy támogatóra leltek Orbán személyében. A pápa több rendet is elismert, vagy magasabb rangra emelt. (lásd hitgyüli, mint történelmi egyház).
Mintha csak egy 2023-as ellenzéki hírlap hasábjairól potyogtak volna ki ezek a mondatok. Innentől azonban még kísértetiesebbekké válnak a hasonlóságok:
Orbán hosszú pontifikátusának idején Európát történelmének egyik legátfogóbb háborúja rázta meg, a harmincéves háború… Orbán legfőbb célja az volt, hogy gátat vessen a két Habsburg-ház, vagyis Ausztria és Spanyolország hatalmi gyarapodásának. Éppen ezért a pápa nem állt II. Ferdinánd császár mellé a protestánsok elleni harcban, hanem inkább Franciaországot és kimondatlanul Gusztáv Adolf, svéd uralkodót támogatta.
Orbán hosszú miniszterelnökségének idején Európát történelmének egyik legátfogóbb háborúja rázta meg, a Soros, az EU, az NGO-k, migránsok, járványok és brüsszeli szankciók elleni háború… Orbán legfőbb célja az volt, hogy gátat vessen a két brüsszelita ház, vagyis a liberálisok és a szociáldemokraták hatalmi gyarapodásának. Éppen ezért a miniszterelnök nem állt Ursula von der Leyen mellé az oroszok elleni harcban, hanem inkább a keleti nyitást és kimondatlanul Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogatta.
Az egyházfő tehát nehezen tudta elszánni magát valamelyik oldal mellett. Nem akart nyíltan szembekerülni a császárral, de a francia trónnal sem akarta megszakítani régi jó kapcsolatait. Éppen ezért Orbán különös politikát folytatott a harmincéves háború folyamán. Szavakban és minden látszatban igyekezett támogatni a katolikus erőket, és II. Ferdinándot, de valójában a franciák malmára hajtotta a vizet.
A miniszterelnök tehát nehezen tudta elszánni magát valamelyik oldal mellett. Nem akart nyíltan szembekerülni a pénzcsapot uraló EU-s bürokratákkal, de a szovjet trónnal sem akarta megszakítani régi jó kapcsolatait. Éppen ezért Orbán különös politikát folytatott az orosz-ukrán háború folyamán. Szavakban és minden látszatban igyekezett támogatni a nyugati erőket és Svédország, valamint Finnország NATO-csatlakozását, de valójában az oroszok malmára hajtotta a vizet.
Orbán kissé kétkulacsos politikája persze nem maradt visszhang nélkül. Rómában a pápának sorozatosan pletykákat kellett megcáfolnia, márpedig minden szóbeszédnek meg van a maga alapja… az egyházfő szerepvállalása a háború során mindvégig kettős maradt, és mindig nehezen lehetett jellemezni azt.
Orbán kissé kétkulacsos politikája persze nem maradt visszhang nélkül. Brüsszelben Varga Juditnak sorozatosan pletykákat kellett megcáfolnia, márpedig minden szóbeszédnek meg van a maga alapja… Orbán szerepvállalása a háború során mindvégig kettős maradt, és mindig nehezen lehetett jellemezni azt.
Orbán háborúi és nagymértékű építkezései, valamint művészetpártolása nem maradt nyomok nélkül a pápai kincstárban. A történelem egyik legnagyobb adósságát halmozta fel Orbán uralkodásának huszonegy éve alatt. Már egyébként sem indulhatott tiszta lappal, ugyanis trónra lépésekor 16 millió scudi adósságot örökölt… A pápa felvett kölcsöneit hatalmas adókban érezte meg a köznép.
Orbán háborúi és nagymértékű építkezései, valamint futballpártolása nem maradt nyomok nélkül a magyar kincstárban. A történelem egyik legnagyobb adósságát halmozta fel Orbán uralkodásának huszonegy (?) éve alatt. Már egyébként sem indulhatott tiszta lappal, ugyanis trónra lépésekor 22 ezer milliárd Ft adósságot örökölt… Orbán felvett kölcsöneit hatalmas nemmegszorításokban érezte meg a köznép.
